Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A lelkészi hivatás
Kádár Ferenc A LELKÉSZI HIVATÁS- Következtetések Emst Lange Predigen als Beruf című könyvének vonatkozó részei alapján1Ernst LANGE német evangélikus gyakorlati teológus, lelkipásztor (1927-1974) a Predigen als Beruf című kiváló könyvében a homiletikai és liturgikai alapvetések után a könyv második részét a lelkipásztorság kérdéskörének, a lelkipásztori tiszt és szolgálat kérdéseinek szenteli. Az idetartozó fejezetek a következők: Der Pfarrer in der Gemeinde heute; Die Schwerigkeit, Pfarrer zu sein; Glaube und Anfechtung im Alltag eines Gemeindepfarrers. A felkérés alapján főként az első két fejezet gondolatait próbálom továbbgondolni. Lange a saját korának, a 60-as évek és a 70-es évek elejének kihívásait igyekszik megfogalmazni, és arra válaszokat adni. Ez a kor az, amelyben elindult egy különös társadalmi, kulturális, lelki-szellemi világfolyamat. Előbb a szekularizáció és modernizmus folytatásának tűnt, de azóta a társadalomfilozófusok és a teológia is posztmodern világszemléletnek nevezi, s köztudomású, hogy mára rendkívül felgyorsult, és drámai változásokat hozott az élet minden területén. Alapvető jellemzői e világszemléletnek a rezignáltság és cinizmus a haladás modern felfogásával szemben, a gondolati relativizmus, a pluralizmus és a partikularitás teljes térhódítása, az intézmények és a világot eddig formáló gondolati rendszerek, nagy elbeszélések, metanarratívák elvetése1 2. Ezek a jelek már érezhetőek voltak Lange korában is, és a teológia, valamint az egyházi élet kihívásaiként jelentkeztek. Lange korának gyakorlati teológiája a barthi igeteológiának hátat fordítva antropocentrikus fordulatot vett (vö.: cselekvéstudományi iskola /Hiltner, Bastian, Schröer, stb./, valláskritikai-politikai irányzat /Gert Otto/, stb.). Lange-t nem soroljuk ezen irányzatok képviselői közé, pedig hozzájuk hasonlóan kemény egyházkritikát fogalmaz meg, nagy kérdése, hogy a tradíció és a szituáció feszültségét hogyan képes az egyház megoldani. A 60-as, 70-es évek kora letűnt, Lange kérdései és kritikus megjegyzései mégis időtállóak. Ennek többféle okát gyaníthatjuk. Az első a bibliai alapokhoz való ragaszkodása, a második az egyház kritikus szeretete, és a harmadik az az ökumenikus nyitottság, amely más műveiben is előtérbe kerül. 1 Ernst Lange: Predigen als Beruf /Aufsätze zu Homiletik, Liturgie und Pfarramt, München, Kaiser, 1987. 2 Ezeket a jellemvonásokat próbáltam összefoglalni a Posztmodern igehirdetés? című írásban, RE, 2002/12. 275kk. 107
