Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Valláspszichológia
Frank Sawyer leges és másodlagos jelentése, sőt többletjelentése is. Szókratész mutatott rá a szavak használatának nehézségére, amikor arra kért meg embereket, hogy határozzanak meg olyan dolgokat mint szépség, igazságosság, kegyesség és igazság. d) Idola theatri (a színház ködképei) — ezek a társadalomban található tradicionális nézetek, amelyeket filozófiai iskolák, oktatási rendszerek és hagyományok fejlesztenek ki. A megszokott és széles körben elterjedt véleményt jobban elfogadják, mint a kisebbség által fenntartott újat. > Milyen példákat tudnánk hozni a fenti négy kategóriára? 2. A vallás és a pszichológia témakörei A vallás Istennel és az általunk isteninek nevezett dolgokkal kapcsolatos gondolatainkra és cselekedeteinkre vonatkozik. Ha másképpen akarjuk meghatározni a vallást, mondhatjuk azt is, hogy legalapvetőbb meggyőződéseinket foglalja magába. Ez azt jelenti, hogy amire visszavezethetjük legalapvetőbb értékeinket és életünk értelmét, az alkotja vallásunkat. Eszerint azok is vallásosak, akik nem hisznek Istenben. Ok is fontosnak tartanak bizonyos értékeket és nekik is van valamilyen világnézetük. Tudjuk, hogy vannak nagy világvallások, mellettük pedig sok szektás mozgalom és kultusz létezik. A vallást egykor kulturális és etnikai csoportokkal azonosították, ez azonban egyre inkább megváltozott a modern korral. A múltban előfordult az, hogy egész csoportok tértek át egy másik hitre. Volt olyan is például, hogy a király vagy társadalmi vezető döntött a nép nevében. A vallás hagyományosan jellegzetesen nyilvános szerepet töltött be a társadalomban. A modern plurális demokráciában azonban a vallás inkább egyfajta egyéni és személyes döntés lett, amely időnként egészen elválik a közélettől. Etimológiája szerint a pszichológia a lelket tanulmányozza. A filozófia része volt egykor. Platónnál és sok más filozófusnál is találunk a „pszükhé”-ről szóló elméleteket. A Biblia is sokat használja ezt a szót. Ügy tűnik, a léleknek számos funkciója van: hit, erkölcs és érzelmek. Ez utóbbi vált a lélektan területévé. A lélektan a személyiségtípusokat és az emberi kapcsolatokban szerepet játszó érzelmeket tanulmányozza. Igyekszik megérteni a pszichopatologikus problémákat, valamint olyan témákat mint a személyiségfejlődés és az önértékelés. Például egy konkrét konfliktus lélektani elemzése arra a következtetésre juthat, hogy az egyik személy manipulálja a másikat. Vagy a konfliktus azért jött létre, mert az egyik embernek paranoiás hajlamai vannak, amelyek irigységgel keverednek. 18
