Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Valláspszichológia
Frank Sarny er Fordította: Rácsok Gabriella Valláspszichológia- Jegyzet teológiai hallgatók és lelkipásztorok részére Sárospataki Református Teológiai Akadémia 1. Az érthető és világos gondolkodás problémája — Francis Bacon (1561-1626) Mindannyian tudjuk, hogy az általunk vallott eszmék és nézetek nem mindig igazán „objektívek”. Tudásunk és megértésünk korlátozott. Nem vagyunk birtokában minden ténynek és nem is mindig tudjuk, hogyan kell értelmezni azokat. Francis Bacon annak kezdetén írt erről, ami a modern tudomány hagyományává vált később. A szociológia és a pszichológia még tovább fejlesztette annak témáját, hogyan racionalizáljuk azt, amit hiszünk, gondolunk és cselekszünk. Sokszor előítéleteink akadályoznak abban, hogy megtaláljuk az igazságot. Tudásunkat gyakran homályosítja el az, hogy mit vagyunk hajlandóak elismerni. Bacon a következő négy torzításról beszélt: a) Idola tribus (a törzs ködképei) - ezen azt érti, hogy léteznek általános vagy egyetemes előítéletek, melyek hozzátartoznak az emberi mivolthoz. A törzs itt az emberi nemre vonatkozik. Többnyire hajlamosak vagyunk hinni azt, ami kedvünkre van és hajlamosak vagyunk nem hinni amit nem szívesen hallunk. Olyan bizonyítékot keresünk, ami alátámasztja, amit mi gondolunk és figyelmen kívül hagyjuk az ellene szóló bizonyítékokat. Saját emberi természetünk szerepet játszik abban, hogyan és miért gondolkodunk úgy ahogyan. b) Idola specus (a barlang ködképei) - mindannyian konkrét csoportokhoz tartozunk. Lehetünk nők vagy férfiak, feketék vagy fehérek, liberálisak vagy konzervatívak, muzulmánok vagy keresztyének, stb. Egy csoporthoz való lojalitásunk bizonyos előítéletekkel és nézetekkel ruház fel. így a társadalom nagy részét saját barlangunkból szemléljük - ahogyan arról Platón írt. Ebben a kategóriában gondolhatunk családi, nevelési, egyházi hagyományokra és kulturális szokásokra. c) Idola fori (a piac ködképei) - Bacon ezen a beszéd, az emberek által használt szavak és kifejezések szerepét értette. Szóhasználatunkkal egyfajta képet festünk a valóságról. A nyelv arra való, hogy gondolatokat fejezzünk ki vele, a szavak jelentése pedig attól függően változik, hogy ki, mikor és hogyan használja őket. A szavaknak van elsőd17