Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben
Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben való uralma lehetett megoldás, és ezt Izrael tudta is. Az igaz szenvedése már évezredekkel a fogság előtt problémát jelentett Izrael környezetében.42 Leheteden, hogy Izrael ezzel kapcsolatban ne mondta volna el a fogság előtt a maga megoldását, Jahvéba vetett hitéből adódóan. Az egyén és közösség között sem húzódott soha Izrael gondolkodásában olyan éles határ,43 hogy csak a fogság korától lettek volna fontossá az individualizálódás folyamatából adódó emberi problémák. Jahve hatalma akkor is korládan volt az Ószövetség embere számára, ha ez egy-egy helyzetben nem fogalmazódott meg. Nincs igazuk tehát azoknak, akik azt állítják, hogy a feltámadás gondolata idegen az Ószövetség vallásától, és az csak későn jelent meg a szövegekben. Az egyén és közösség is mindig együtt létezett Izraelben, és a kettő soha nem különült el élesen egymástól. Nem lehetett akadálya a feltámadás gondolata megszületésének a korábbi kollektív szemlélet, s nem kellett várni az egyén előtérbe kerülésére sem. Már a Kr. előtti 2. évezred elejétől foglalkoztak mezopotámiai szövegek az igazak szenvedésének kérdésével is. Elképzelhetetlen, hogy ez a gondolat Izraelben csak évezredek múlva vált problémává. Izraelnek a fogság előtt is volt épp elég olyan nyomorúsága, mely kérdésessé tette Jahve hatalmát és a hozzá való hűség értelmét. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal azt sem, hogy mindegyik zsoltár, amely tud a halálból való szabadulás reménységéről, csak a fogság után íródott. Egyiptomi piramisszövegekben a király istenné lesz és halála után részesül megdicsőült életben. Óriási különbség azonban, hogy míg a bibliai apokaliptika egyszeri, Jahve által véghezvitt eseménynek tekinti a végidőkben a halottak feltámadását, Egyiptomban ez ciklikus-asztrális jelenségként a naphoz kötődött. Ugarit, Tírusz vallásában is központi szerepet játszott a nap. A témával kapcsolatos szakirodalom44 már a fogság előtti korból felfedezi Jahve vallásának szoláris elemeit,45 de ezek egyúttal azt is egyértelműen bizonyítják, hogy az Ószövetség a nap helyett Jahve hatalmát hirdette az alvilág felett, a mennyei seregek46 Őt, nem El- t szolgálták, s a kövekből felállított oltároknál is Őt tisztelték. 42 ALBANI „Der Herr tötet und macht lebendig; er fuhrt in die Unterwelt hinab und wieder herauf.” i. m. 1. 2. old. 43 SPRONK Beatific Afterlife in Ancient Israel i. m. 73. 74. old. 44 Általam ismert szakértői a témának LORETZ, O.; KEEL, O.; UEHLINGER, Chr. 45 A Zsolt 139-ben pl. Amon-Re napisten himnuszának elemeit említi KRAUS Psalmen i. m. 918. 919. old. 46 A felállított kőoszlopok E/ mennyei tanácsának nyomait őrizhették, Jákob bételi kövei sírokra, mint a menny kapujára utalhatnak. - WIFALL, W. The Status of „Man” as Resurrection ZAW 90. 1978. 382-394.; GRAESSER, C. Standing Stones in Ancient Palestine BA 35. 1972. 35-62 - Lehet, hogy Dán 12 az egyiptomiak mennyei seregének nyomait őrzi, mely szerint a halottak ereje regenerálódik, mint a csillagok felragyogó fénye, de Dániel a Jahvéhoz való 93