Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: A Reformáció vívmányai
Csohány János római pápa főségét elismerő latin egyháztól és saját egyházfősége alatt megalapította az anglikán egyházat. Az anabaptista és az unitárius egyházalapítás már nehezebb utat járt meg. Az elsőt csak jóval később, az unitáriust pedig Lengyelország egyes részein egy időre sikerült létrehozni. Erdélyben azonban a világon először 1551 és 1571 között négy keresztény vallásfelekezet, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius nyert törvényes szabad vallásgyakorlatot. Nyugat-Európa más részein és Amerikában az unitárius egyház csupán a XIX. században kapott szabad vallásgyakorlatot. A reformáció kihívásának a római katolikus egyház sem tudott teljesen ellenállni. A tridenti zsinaton (1545-1563) elhatárolta magát a reformációtól. Az ahhoz csatlakozott egyházakat eretneknek nyilvánította és kizárta magából, de a reformáció által kifogásolt számos dolgot — így a bűnbocsátó cédula árusítását — elhagyott, ill. korszerűsített. 1962-65 között sem kerülhetett volna sor a II. vatikáni zsinat pozitív kezdeményezéseire, így az anyanyelvi liturgia, a Szentírás erőteljesebb használata és más újítás bevezetésére a reformáció nélkül. Az evangéliumi egyházakban a reformáció megvalósította az anyanyelvi istentiszteletet. A szertartások egyszerűsödtek. Az istentisztelet középpontjába a prédikáció (igehirdetés) került. Igaz, hogy a pompa mellőzése céljából, de a művészet szerepe az istentiszteleteken - különösen a református egyházban — háttérbe szorult. Viszont anyanyelvre fordították a Bibliát, és számos kegyességi könyvet írtak és nyomattak ki a nép nyelvén. Az anyanyelvi irodalom fellendült. Magyarországon a XVI. században 29 nyomda működött, amiből 28 protestáns volt és csupán egy katolikus. Az iskolázás új lendületet kapott. Már Rotterdami Erasmus, a kor leghíresebb humanista tudósa célul tűzte ki, hogy az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, és a Szentírást kell olvasniuk. Négyosztályos ún. nemzeti - valójában elemi - iskolák tömege keletkezett. A protestánsok minden egyházközségben létesítettek ilyen nemzeti iskolát. Gomba módra szaporodtak a középiskolának megfelelő latin iskolák, amik sokszor kollégiumi iskolaszervezetben egybeépültek a rájuk épülő főiskolákkal. Nyugati protestáns országokban számos protestáns egyetem nyitotta meg kapuit. A katolikus egyház vagyonának egy részét, az elnéptelenedett kolostorok közül is számosat iskolai célra fordítottak a protestáns országokban. Magyarország is protestánssá lett. A XVI. század végére a katolicizmus nyomokban maradt meg nálunk. A tudomány nagyot lépett előre. A sok kiművelt emberfő előtt a tudományos vizsgálódás szabadsága is lassan kibontakozott. Ez a nálunk szerencsésebb helyzetben lévő nyugati országokban volt főként lehetséges. Új tudományos felfedezések, azok gyakorlati eredményei, gépek, eljárások születtek. A reformáció tehát a felvilágosodásnak is előfutára volt. A kálvini felfogás meghirdette az egyháznak az államtól történő elválasztását. Az egyházi hierarchia leépítését már Luther megvalósította. A hierarchia helyére az egyetemes papság elve lépett. Minden hívő ember 74
