Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: A Reformáció vívmányai
A REFORMÁCIÓ VÍVMÁNYAI pap, vagyis egyenlő jogú Isten előtt. Ennek a gyakorlata és a fényes szertartások elhagyása olcsó egyházzá tette az evangélikus, de különösen a református és az unitárius egyházat. A presbiteri egyházigazgatás a demokrácia előiskolája volt, ami testületi önkormányzatot valósított meg. A református egyházat Nyugaton, hazánkban a XVIII. század óta minden egyházkormányzati szinten világiakból és lelkészekből álló testületi vezetés jellemezte. A munka megítélésének kérdésében különösen Kálvin mondott újat. Szerinte nem Isten büntetése a munka az emberen, hanem megbízatás, amivel istentiszteletet végez az ember. Kötelességgé tette Kálvin a munkát. Az ipari tevékenységet és a kereskedelmet felkarolta. Azok űzésére buzdított. A kereskedő nem a vevők becsapásából él, mert megilleti a tisztességes haszon, hiszen vevőiket ellátja áruval, illetőleg felvásárolja termékeiket és magára vállalja azok másutt történő értékesítésének kockázatát. Kálvin engedte meg a kölcsön után járó tisztességes kamatot. Az lop, aki felebarátjától kölcsönvett pénzen szerzett hasznából nem ad részt annak, akitől a neki jövedelmet biztosító pénzt kérte. A katolikus és lutheránus egyház mereven tiltotta a kamatszedést. Az ország lakóinak azt is megengedte Kálvin, hogy ellenálljanak a világi felsőbbségnek, ha az törvényellenesen kormányoz. Mindezekkel a modern polgári társadalom és gazdaság kialakulását segítette elő. Ezek nélkül nem bontakozhatott volna ki a modern európai civilizáció. 75
