Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Frank S'auy er A földet nem lehet olyan mértékben magánosítani, hogy mások ne juthassanak hozzá, ne élhessenek rajta és belőle. A szélsőséges kollektivizmusnak és az individualizmusnak is megvannak a veszélyei, amikor a föld birtoklásáról van szó. Bárhová is forduljunk — mondja Kuyper —, mindenhol ad útbaigazítást Isten Igéje: a családi éltre és a házasságra, a társadalomra, a mindennapi munkára, az igazságosságra. A munkásnak joga van a nyugalom napjára és a megfelelő munkabérre. Azt mondja Kuyper: „Ha a munkást „egy darab gépként” kezeljük, azzal emberi méltóságát sértjük meg. Sőt, ami ennél is rosszabb, egyenesen a hatodik parancsolatot szegjük meg vele: ne lehetedenítsd el szociálisan a munkás életét (ne öld meg szociálisan)!”55 A kormányzatnak nem szabad az élet egyeden területét sem uralnia, hanem igazságot kell szolgáltatnia a társadalom minden életköre számára, illetve azok között. Ha például törvényekkel szabályozzák az üzleti életet, akkor törvényekre van szüksége a munkásoknak és a szakszervezeteknek is. Az államnak csak akkor szabad anyagi támogatást nyújtania, ha arra kiváltképp szükség van. Az államnak nem szabad elvennie a „hathatós egyéni kezdeményezőkedvet”, ami elengedheteden az emberi jellem, egy nemzet és egy kultúra fejlődésében. Egy keresztyén hozzászólás arra emlékeztet bennünket, hogy a jó törvények önmagukban nem elegendők. A rómaiak azt mondták: Quid leges sine moribus? „Mi haszna a törvényeknek erkölcsök nélkül?” Keresztyénekként mi éppen azt mondjuk, hogy az ember szívének megtérése a nagyobb átalakulás kulcsa. Isten akarata és Isten békessége (sálómja) sokkal több az anyagi áldásoknál: a bűnök bocsánata ez! Nem két különböző hitről van szó: a gazdagok és a szegények hitéről! Mindenkiben: gazdagban és szegényben testvérünket kell felismernünk a Krisztusban. A gazdagok félnek a szegényektől (hogy fellázadnak), a szegények félnek a gazdagoktól (hogy elnyomják őket). A tökéletes szeretet kiűzi a félelmet - mondja a Biblia. Meg kell térnünk és olyanná kell lennünk, mint a jó samaritánus, aki szeretetet és irgalmasságot mutatott egy igazságtalan helyzetben. Mindenki számára keresnünk kell az igazságosságot. Jusson eszünkbe a Golgota titka, amikor Krisztus „velünk és értünk szenvedett”.56 Mindez a szeretetet cselekedeteibe^ vezet. A társadalmi struktúrák folytonos reformokat igényelnek, időközben azonban irgalmat és szeretetet kell gyakorolnunk a nagy szükségben lévők felé. Az egyház három társadalmi feladata - ahogyan Kuyper látta Azt mondja Kuyper, hogy mivel a római katolikus klerikalizmus annyira erős volt Franciaországban, és mivel a római katolikusok ellenálltak a demokratizálódásnak, a francia forradalom antiklerikális volt, és egyik szlogenjéül a „nincs Isten és nincs úr” fölöttünk jelszót választotta. 55 LG, 71. 56 U.o., 77. 68
