Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper

Keresztyén politikai etika A politika keresztyén megközelítése Átugorjuk Kuyper előadásának a szocializmusról szóló hatodik fejeze­tét, mivel ma már sokkal többet tudunk egyes országok demokratikus szocializmusának és más országok kommunista szocializmusának, azaz, diktatúrájának száz évéről.52. Talán nagyobb érdeklődést kelt Kuyper előadásának utolsó része, melyben a szegényég problémájának keresztyén megközelítéséről beszél. Azt mondja, hogy nem viselkedhetünk úgy, mint a pap és a lévita, akik elmentek az összevert ember mellett. Azt sem mondhatjuk, hogy a Máté 26:11 - „a szegények mindig veletek lesz­nek...” — a szegénységet akarja szentesíteni. Biblia olvasókként jól tesz- szük, ha tanulunk ebből a példából, hogyan lehet jól és rosszul használni egy szöveget. Komolyan kell vennünk a hermeneütikát, az exegézist és Isten Igéjének szándékát egy-egy szöveg olvasásakor. Eléggé egyértelmű, hogy mit akart ezzel Jézus mondani: mindig lesz arra lehetőségetek, hogy segítsétek a szegényeket, hiszen mindig közöttetek lesznek, de én nem mindig leszek veletek, hogy segítsetek nekem. Kuyper nem finomkodott. Azt mondta: „Nem tisztelitek Isten Igéjét, ha ezek között a körülmények között (szörnyű szegénység és elnyomás közepette) egyszer is elfelejtitek, hogyan fordult Krisztus (csak ahogyan előtte a próféták és utána az apostolok) azok ellen, akik hatalmon voltak, fényűzően éltek, és hogyan állt a szenvedők és elnyomottak mellé,”53 A keresztyéneknek harcolniuk kell az igazságtalanság ellen. Vannak azonban mások is, akik ezt teszik — mondja Kuyper. Amit még tehetünk az az, hogy emlékeztetjük az embereket arra, hogy sok rossz dolognak a gyöke­rénél lelki problémát találunk: az emberek nem ismerik el Isten szuverenitá­sát és nem keresik akaratát. A keresztyéneknek hirdetniük kell az életkö­rök szuverenitását is, ami szabadságot ad a társadalomnak. Kuyper azt mondja, hogy amikor konkrét döntésről van szó, „a keresztyéneknek a szociális mozgalom oldalára kell állniuk, és a liberalizmussal szembe kell fordulniuk.”54 Arra gondol itt Kuyper, hogy nem szabad a gazdasági libe­ralizmus vagy kapitalizmus felé elköteleznünk magunkat, mert így csak a magunk haszna számít, és többé nem törődünk a közjóval, illetve nem teszünk semmit annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassunk a szegé­nyeknek. Soha nem szabad elfogadnunk azt az elképzelést, hogy a sors ellen, azaz a szegénység ellen nem lehet harcolni. Törvényes úton kell harcolnunk, nem erőszakos forradalmakra, hanem a reformokra van szükség. Emlékeznünk kell arra is, hogy a tulajdon elsősorban Istené: „tőle kap­juk kölcsön minden tulajdonunkat, gazdálkodásunk pedig csak sáfárság.” 52 Lásd még a következő cikkeket in Jó és ross^ 16.fej.: „Keresztyénség, kommu­nizmus, kapitalizmus” és 17.fej: „A totalitarizmus gyökerei”. 53 Kuyper, i.m., 62. 54 17.0., 65. 67

Next

/
Thumbnails
Contents