Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Keresztyén politikai etika A politika keresztyén megközelítése Átugorjuk Kuyper előadásának a szocializmusról szóló hatodik fejezetét, mivel ma már sokkal többet tudunk egyes országok demokratikus szocializmusának és más országok kommunista szocializmusának, azaz, diktatúrájának száz évéről.52. Talán nagyobb érdeklődést kelt Kuyper előadásának utolsó része, melyben a szegényég problémájának keresztyén megközelítéséről beszél. Azt mondja, hogy nem viselkedhetünk úgy, mint a pap és a lévita, akik elmentek az összevert ember mellett. Azt sem mondhatjuk, hogy a Máté 26:11 - „a szegények mindig veletek lesznek...” — a szegénységet akarja szentesíteni. Biblia olvasókként jól tesz- szük, ha tanulunk ebből a példából, hogyan lehet jól és rosszul használni egy szöveget. Komolyan kell vennünk a hermeneütikát, az exegézist és Isten Igéjének szándékát egy-egy szöveg olvasásakor. Eléggé egyértelmű, hogy mit akart ezzel Jézus mondani: mindig lesz arra lehetőségetek, hogy segítsétek a szegényeket, hiszen mindig közöttetek lesznek, de én nem mindig leszek veletek, hogy segítsetek nekem. Kuyper nem finomkodott. Azt mondta: „Nem tisztelitek Isten Igéjét, ha ezek között a körülmények között (szörnyű szegénység és elnyomás közepette) egyszer is elfelejtitek, hogyan fordult Krisztus (csak ahogyan előtte a próféták és utána az apostolok) azok ellen, akik hatalmon voltak, fényűzően éltek, és hogyan állt a szenvedők és elnyomottak mellé,”53 A keresztyéneknek harcolniuk kell az igazságtalanság ellen. Vannak azonban mások is, akik ezt teszik — mondja Kuyper. Amit még tehetünk az az, hogy emlékeztetjük az embereket arra, hogy sok rossz dolognak a gyökerénél lelki problémát találunk: az emberek nem ismerik el Isten szuverenitását és nem keresik akaratát. A keresztyéneknek hirdetniük kell az életkörök szuverenitását is, ami szabadságot ad a társadalomnak. Kuyper azt mondja, hogy amikor konkrét döntésről van szó, „a keresztyéneknek a szociális mozgalom oldalára kell állniuk, és a liberalizmussal szembe kell fordulniuk.”54 Arra gondol itt Kuyper, hogy nem szabad a gazdasági liberalizmus vagy kapitalizmus felé elköteleznünk magunkat, mert így csak a magunk haszna számít, és többé nem törődünk a közjóval, illetve nem teszünk semmit annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassunk a szegényeknek. Soha nem szabad elfogadnunk azt az elképzelést, hogy a sors ellen, azaz a szegénység ellen nem lehet harcolni. Törvényes úton kell harcolnunk, nem erőszakos forradalmakra, hanem a reformokra van szükség. Emlékeznünk kell arra is, hogy a tulajdon elsősorban Istené: „tőle kapjuk kölcsön minden tulajdonunkat, gazdálkodásunk pedig csak sáfárság.” 52 Lásd még a következő cikkeket in Jó és ross^ 16.fej.: „Keresztyénség, kommunizmus, kapitalizmus” és 17.fej: „A totalitarizmus gyökerei”. 53 Kuyper, i.m., 62. 54 17.0., 65. 67
