Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Frank Sawyer Jézus és a társadalmi kérdés Kuyper felveti Jézus „társadalmi problémához” való viszonyulásának kérdését. Jézus új reményt hozott az embereknek. O és tanítványai örök ítéletről és örök jutalomról beszéltek. Mi tett Jézus azért, hogy megoldja korának társadalmi szükségeit? — teszi fel Kuyper a kérdést.50Jézus előtt ismert volt a „tévedés és bűn” problémája, ezért beszélt az igazság hatalmáról. Önmaga feláldozásával és Szendéikének eljövetelével megtörte a bűn hatalmát. Egyesíteni akart gazdagot és szegényt azáltal, hogy mindkettőt visszahívta mennyei Atyjuk akaratához. Látta a „Mammon”, a tőke nagy átkát, amikor az istenünkké válik. Jézus egy magasabb ethoszra mutatott, melyben nem a földön, hanem a mennyben gyűjtjük kincseinket (Máté 6:19). Azt mondta, hogy a gazdagok nehezen jutnak be a mennyek országába (Máté 19:16-24), sőt, Jézus gyakran ült együtt a szegényekkel és elnyomottakkal. Nagy irgalommal fordult a tömegek felé, akik olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Enni adott a szegényeknek és meggyógyította a betegeket — nem mindegyiküket, de azért elég gyakran, Isten akaratának és az ő országa eljövetelének jeléül. Jézus a Példabeszédek 30:8 lelkületét vallotta (a szegénység és a gazdagság is veszélyes). Később Pál apostol foglalja össze ezt a magatartást az lTimótheus 6:7-11-ben: semmit sem hozunk ebbe a világba és semmit sem viszünk ki abból; elégedjünk meg az élelemmel és az öltözettel; sok gazdag ember esik kísértésbe és a pénz szeretete mindenféle rossznak a gyökere. Másrészt viszont Jézus azt mondja a szegényeknek, hogy ne aggodalmaskodjanak afelől, mit egyenek vagy igyanak, vagy mit öltsenek magukra, mert „a ti mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van minderre.” (Máté 6:25kk). Inkább „keressétek először Isten országát és igazságát, és ezek is ráadásul megadatnak nektek.” Jézus önmagát adta, és ezzel példát adott saját etikájának. Jézus azonban valami mást is tett — mondja Kuyper —, megszervezte az egyházat.51 Az egyház azért küldetett, hogy háromféle módon hatással legyen a társadalomra: 1) hirdesse Isten Igéjét; 2) szeretetszolgálatot végezzen (diakónia); 3) fenntartsa az emberiség egyenlőségét. Kuyper tehát azt gondolta, hogy a helyes igehirdetés jobb etikára ösztönzi majd a társadalmat, a diakóniai munka segít a sokat szenvedőkön, és az egyenlőség gyakorlása (gazdagok és szegények együtt járulnak az Úr asztalához és ugyanazt az Megváltót vallják meg) pedig reformok felé mozdítja a társadalmat. Természetesen voltak megújulási és torzulási pillanatok is az egyház történelmében. Kuyper megjegyzi, hogy a protestáns országokban sikerült valahogyan féken tartani a legrosszabb társadalmi gonoszságokat és a korrupciót, de a társadalom megújulása folytonos figyelmet igényel, és az egyház túlságosan mint só gyakran veszítette el ízét. 50 U.O., 37. 51 U.o., 40. 66
