Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Frank Sawyer amelyben arra szólította fel a keresztyéneket, hogy emeljék fel szavukat a kapitalista és a szocialista válaszok torzulásai ellen. Milyen nagy különbség van Kuyper kora és a miénk között! Kuyper a bekövetkező szocialista forradalom előtt állt, mely drasztikus fordulatot vett 1917-ben: attól kezdve a kommunizmus uralta a térkép jelentős részeit egészen az 1989-es változásokig. Ha azonban globálisan nézzük a dolgokat, korunknak is megvan a nagy „társadalmi kérdése”. Nyomorúságos szegénység van a világ egyes részein. A gazdagok még gazdagabbak. A nemzetközi cégek hatalmának globális kérdése, az ökológiai kérdés, a technikai fejlődés következményeinek kérdése és a génmanipuláció kérdése. Természetesen a „társadalmi kérdés” nem mindig ugyanaz, mint ami Kuyper korában volt, de létezik. A „társadalmi kérdés” vagy „társadalmi probléma” kifejezést — mindig egyes számban, ahogyan Kuyper is használta — gyűjtőfogalomként használjuk sok olyan problémára, amely az életet olyan sok ember számára eltorzítja világunkban. Kuyper olvasása nem oldja meg az új kérdéseket, de példát ad arra, hogyan válaszolt korának „társadalmi kérdésére” a múltban egy keresztyén vezető. Reménység szerint tanulhatunk a múlt bölcsességéből és hibáiból. Kuyper 1837-ben született, a Leideni Egyetemen tanult, 1863-ban szerzett teológiai doktorátust. Gyülekezeti lelkipásztor lett, és ekkor került Groen van Prinsterer hatása alá, aki egy olyan hitbeli és politikai megújulási mozgalom vezetője volt, amely a keresztyén hitet (annak kálvinista formáját) próbálta a társadalmi problémákra alkalmazni. 1872-ben Kuyper egy keresztyén napilag szerkesztője lett, mely a Groen van Prinsterer alapította Antirevolucionista Párt szócsöve volt. 1879 után Kuyper vezette ezt a pártot, amelyet a mai értelemben vett keresztyén demokrata mozgalom egyik első példájává szervezett. Kuyper Hollandia miniszterelnöke lett 1901 és 1905 között, pártja pedig többször is koalíciós kormánypárt volt a huszadik század folyamán. Kupyer egy másik újságot is szerkesztett: egy egyházi hetilapot. 1880-ban segített megalapítani az amszterdami Szabad Egyetemet. Ma is van olyan tanárunk Sárospatakon, aki ezen az egyetemen írja doktori dolgozatát. Kuyper világnézetével kapcsolatban fontos valamit tudni szociális ethoszáról. Természetesen tudjuk, hogy Kuyper kálvinista volt, valamint gyülekezeti lelkipásztor és teológiai professzor is. Azt is láttuk, hogy egyéb dolgok is érdekelték, mint a politika és az újságírás. A vallásra úgy gondolt, hogy az nem csak az egyházzal, imádsággal, istentisztelettel és teológiával kapcsolatos tevékenységeket takar. Az egész életre úgy tekintett, mint ami mindig vallásos, világnézetünk teljes irányultságától és döntéseinktől függően. Ahogyan Skillen mondja: „A vallás nem egy a sok dolog közül, amit az autonóm ember választ, hogy azzal éljen; sokkal inkább egyfajta irány, amit az emberi élet vesz, amikor az ember átadja önmagát is Igaz Isten vagy a hamis istenek hatalmának. Az Istennek vagy isteneknek való elkötelezettség vezeti és irányítja az emberi életet; és nem az 64
