Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Keresztyén politikai etika szél. Az általános kegyelmen keresztül például Isten olyan törvényeket ad a társadalom kulturális területeinek, amelyek az egyház közveden vezetése nélkül fejlődnek ki, de továbbra is az a dolguk, hogy Isten akaratát munkálják abban az értelemben, hogy helyes „normákat” követnek. Ilyenek például a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a tudomány kérdései. 6. Kritika gyanánt Kuyper meglehetősen optimista volt (i) a kulturális fejlődés harmóniáját illetően (az életkörök szuverenitása nem ad mindenre választ); és (ii) a keresztyén cselekvés vezetési képességeit illetően (a keresztyén cselekvés időnként a világot utánozza, időnként nem helytálló, máskor pedig megízesíti a dolgokat). Ahogyan egykori professzorom, a Kuyper téma kutatója írta: „A keresztyén és a politikai ötvözése nem mindig működik. A keresztyén szervezetek az oktatásban, a tömegtájékoztatásban stb. azonban nem csak ezért vannak, és nem csak a siker a céljuk. Kísérletként is szolgáltak. Mi történik akkor, ha hittel fűszerezzük a tudomány, az újságírás levesét, a kultúrát, a társadalmi és politikai életet? Mi kezd el főni, milyen lesz az íze, ki fogja megkóstolni, és vajon jobb lesz-e az íze?”43 A társadalmi kérdés Kuyper a nagy tettek és a hatalmas kutatómunka embere volt.44 A szegénységről tartott előadást az Első Keresztyén Társadalmi Kongresszuson Hollandiában (1891).45 Emlékeznünk kell arra, hogy Kuyper korára az ipari forradalom társadalmi-gazdasági hatásai nyilvánvalókká lettek. Ezek tartozott a városok gyors növekedése, a gazdagság és a szegénység párhuzama, a hosszú munkanapok az otthontól távol, illetve mindenféle visszaélések, mint például a dolgozó gyermekek, akik nem részesülhettek oktatásban, a túlságosan alacsony bérek a túl sok órás munkáért. Egy másik jellegzetes következmény volt az állatok legeltetésére használt közös mezők elkerítése. Ez a növekvő magánosítás azt jelentette, hogy egyesek nagyon meggazdagodtak, míg mások nem jutottak földhöz. Ezeket a problémákat nevezték együttesen „társadalmi problémának”. Ahogyan a tömegek szegényedtek el, úgy erősödött a szocialista mozgalom, mely különféle, az egyenlőségre irányuló változtatásokat követelt. XIII. Leó pápa 1981-ben adta ki Rerum Novarum („Új rend”) című enciklikáját, 43 G. Th. Rothuizen, Watis ethiek? (Kämpen: Kok, 1973), 159. 44 Peter S. Heslam, Creating a Christian Worldview: Abraham Kuyper’s Lectures on Calvinism (Grand Rapids: Eerdmans, 1998). 45 Az előadást Dirk Jellema fordította angolra: Abraham Kuyper: Christianity and the Class Struggle (Grand Rapids: Piet Hein Publishers, 1950). Egy újabb fordítást készített James W. Skillen: Abraham Kuyper: The Problem of Poverty (Grand Rapids: Baker Book House, 2002). 63