Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Frank Sawyer Politikai nézetek Kuyper azt mondja, hogy a kormányzat Isten szolgája marad (Róma 13).41 A kormányzatnak vallást kell tennie arról alkotmányában, hogy Isten szuverén, és meg kell óvnia az embereket Isten nevének káromlásától. Fenn kell tartania a vasárnapot, meg kell állapítania az imádság és hálaadás napjait, és oltalmaznia kell az egyházat. A kormányzatnak mindenben Isten akaratát kell keresnie: a gazdasági és szociális törvényekben is. Amit nem szabad megtennie az államnak, az az, hogy egy egyházi fele- kezethez köti magát. Kuyper szerint tehát az állam vagy a kormányzat vallásilag nem semleges, nemhogy ateista: az államnak elhívása van arra, hogy Isten akaratát keresse, persze más módon és más feladatokkal, mint az egyház. Isten Igéjének kell uralnia az államot, az állam azonban nem egyház, hanem az igazságosság és az egész társadalom szolgálatában álló intézmény. Kuyper bizonyos pontokban egyetért Lutherrel: a kormányzat mint intézmény nem lehet keresztyén, de vezethetik és hatást gyakorolhatnak rá keresztyén emberek és keresztyén politikusok. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a keresztyén és nem-keresztyén cselekedetek közötti ellentét, Kuyper idejében a református politikusok egy külön politikai pártot hoztak létre (Antirevolucionista Párt, mely száz évvel később szövetségre lépett a római katolikusokkal és megalakították a Keresztyén Demokrata Szövetséget). Az ilyen elkülönülő keresztyén pártokat, keresztyén iskolákat vagy egyéb keresztyén szervezeteket nem úgy kell tekintenünk mint búvóhelyeket, hanem olyan helyeket, amelyek kovászként pozitív hatást fejthetnek ki az egész nemzetre. Douma a következőképpen foglalja össze Kuyper tanításait, összehasonlítva az őt megelőző gondolkodókkal:42 1. Kuyper látta, hogy hit és hitetlenség egymással szemben állnak, de nem beszél két uralomról, mint ahogyan Augustinus és Luther tette. Kuyper a hit és hitetlenség „antitéziséről” beszél, mely megosztja szívünket és cselekedeteinket, és az élet minden területén érzékelhető. 2. Kuyper nemcsak egyházról és államról beszél, hanem az élet sokféle szférájáról, mindezek saját felelősségével és feladatával. 3. Lutherhez és Kálvinhoz képest Kuyper továbbvitte a lelkiismereti és vallásszabadságot, és a vallások egyenjogúságáról beszél. A Belga hitvallásban tett módosítás egy lépés volt abban, hogy az egyház megmutassa: elfogadta a plurális társadalom szabadságát. 4. Kuyper fenntartja a hit és a politika keveredésének fontosságát, de keresztyén szervezetek felállításának stratégiájával. 5. Kuyper tágan, az élet minden területére kiterjesztve értelmezte Isten szuverenitását, így a „különleges” és az „általános kegyelemről” is be41 Ebben a bekezdésben Doumától összegzek i.m., 107kk. 42 Douma, i.m., 134-5. 62
