Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Keresztyén politikai etika Augustinus Luther, Kálvin és Kuyper
Keresztyén politikai etika „Istenünk (...) azt akarta, hogy a világot törvényekkel és egyfajta kösjgasgatás- sal kormányozzák az emberek közötti zűrzavar megfékezésére, és hogy az emberek között minden helyes rendben történjék. ” Az igaz vallás hirdetése az egyház feladata, nem a kormányzaté. Ezért ahelyett, hogy a régi megfogalmazáshoz hasonlóan a hamis vallás elmozdításáról beszélne, az új változat a keresztyénellenes hatalmaknak való ellenállásról beszél. Ez is úgy hangzik, mintha a kormányzatnak teokratikus feladata lenne, de tudjuk azt, hogy az új cikkely közvetetté akarja tenni hit és kormányzat kapcsolatát, vagyis többé nem beszélünk teokráciáról. Helyette azt mondjuk, hogy a kormányzatnak nem szabad akadályoznia a vallásszabadságot, és szabad folyást kell engednie az Isten Igéjének. Az új megfogalmazás hangsúlyozni akarja, hogy Isten Igéje (a lelki kard) az, ami létrehozza az igaz vallást, nem pedig a kormányzat kardja. Látjuk majd, hogy ez a változtatás a Belga hitvallásban hogyan illik bele a teokráciából a teonómia, majd a plurális társadalom eszméjébe való átmenetbe. Kuyper változtat Kálvin elképzelésén, aki a Belga hitvallás korábbi megfogalmazásával volt azonos állásponton. Kálvin szerint a kormányzat feladata az, „hogy bálványimádás, Isten nevének káromlása, az 6 igazsága elleni gyalázkodások ... fel ne merüljenek és a nép közé el ne hintessenek”.38 Kálvin azt is mondja, hogy a kormányzatnak a törvény mindkét tábláját komolyan kell vennie, és hogy „a Szentírásban a szent királyok is főleg azért dicsértetnek, mivel Istennek megromlott vagy felforgatott tiszteletét helyreállították”, és ha a királyoknak földi vitákat kell elrendezniük, akkor valami nagyobbra is figyelmezniük kell — „hogy Isten tisztán a saját törvényének parancsa szerint tiszteltessék”.39 Az anabaptisták emelték fel szavukat legvilágosabban állam és egyház szétválasztása mellett, és azt mondták, hogy az Ószövetséget nem lehet arra használni, hogy a igazoljuk vele egy kormányzat vallást korlátozó tevékenységét. Azt is mondták, hogy a tévtanítók üldözése az újszövetségi normák alatt maradt.40 Amikor őket (is) máglyán megégették, más vallási vezetőknél jobban tudták, miről beszélnek. Kuyper maga a „szabad egyház szabad államban” eszméjének következtetésére jutott, amin azt értette, hogy a kormányzatnak nem szabad egy megállapított „államegyházat” előnyben részesítenie, helyette lekiismereti szabadságot és a szervezett vallás szabadságát kell biztosítania. Nem vezet-e ez azonban a semleges állam elképeléshez? 38 Kálvin, A keresztyén vallás rendszere, IV.20.iii. 39 Kálvin, i.m., IV.20.ix. 40 William R. Estep, Renaissance and Reformation (Grand Rapids: Eerdmans, 1995), xii.fej. „The Anabaptists”. 61
