Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Egyháztársadalmunk - Kísérlet egyfajta egyházszociológiai "látlelet" felvételére

oa Sárospataki Füzetek 2003/1 ao

tagadja, az egyháztársadalom gyengítését, veszélyeztetését, végső soron megszűnését involválja.

Ugyanakkor azonos tényezők indokolják azt is, hogy az egyháztársadalom a támadás „fegyverét” is forgassa. A „tegyetek tanítványokká minden népeket” krisztusi parancsára alapítottan, annak engedelmeskedve. Ama felismerésnek birtokában, hogy: „...nem vonulhatunk vissza a személyes kegyesség területére, mert akkor nem a hivatásunk szerint élünk. Jézus a világba küldte tanítványait, hogy vigyék a jó hírt.”1 A támadásnak ez a sajátos, ám az egyházhoz illő formája vezet oda, hogy az egyház — közelebbről: annak társadalma — megpróbálja „leültetni a másként gondolkodókat közös hangos együttgondolkodásra”.1 2 Mindig remélve és szolgálva ez utóbbi eredményességét.

2. Vonzások és taszítások elviseléséhez az egyháztársadalomnak valamiféle eszköztárral is rendelkeznie kell. Mind általános — elvi — megalapozottsággal, mind egyéni, mind össztársadalmi módozatok igénybevételével.

Elvi síkon ez közelebbről azt jelenti, hogy a lehetséges cselekvés intenzitását a másik oldalon álló erők mértékéhez kell igazítani. „A nagy ellenség ellen nagy lelket kell növeszteni.”3 Azt az emberi lelket, amely a legnagyobb lélekből táplálkozik, és így eleve bízhat abban, hogy cselekvéseit és nekifeszüléseit — még átmeneti kudarcok ellenére is — a siker bizonyosságával kezelheti. Ehhez a lélek szüntelen áradása és ezt folyamatosan involváló jó és helyes szolgálata szükséges. A „jó és helyes” minősítés itt mind az istentisztelet módjának, mind az evangélium hirdetésének naponta megújulni képes igényével egyértelmű.

A vonzásoknak és taszításoknak kitett egyháztársadalom — a dolog természete szerint — egyedekből, emberekből, egyháztagokból áll. Utóbbiakra — a közösségi munka ellátása mellett — mintegy annak eredményességét biztosítandó egyéni életvitelük, hitéletük, vallástételük ápolása, erősítése sajátos feladatként hárul. Olyan módozattal,

1 Reformátusok Lapja 2001 /27. 2.

2 Bölcskei Gusztáv: Társadalmi felelősségünk mai kérdései. Reformátusok Lapja 1998/16. 3.

3 Németh László: A minőség forradalma. Budapest 1998. 1294.

9D 71 OS