Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Molnár Sándor: Néhány fejezet Telkibánya vallási életéből
Néhány fejezet Telkibánya vallási életéből Keblére tért a szendergő, Nem érzem már kínjaimat, Oda térünk mi is innét, Melyért sokat, Mert múlandó e földi lét. Keseregtem, míg éltem. Óh, pihenj is kedves halott, Megszűnt a sírás, kesergés, Ott, hol az Űr nyughelyt adott. A szenvedés, Elbúcsúztunk már tetőled, Jó éjszakát, Isten véled. Nem érzem fájdalmimat. Elnémította a halál, Kihűlt szívek szent otthona, Most már nem fáj, A sír lett az Űr szavára, Az élet kínos terhe. Innen nincs visszatérés már, Részvevők ne sirassatok, Hol rád örök nyugalom vár. Most ment vagyok, Fájó szívvel felsóhajtunk, Jó apánkat (anyánkat) úgy siratjuk, Az én sok kínjaimtól. Itt hagytad a földnek baját, Isten veled, viszontlátás! Dallam: saját Kórágyunkon, kemény párnán Dallam: 66. zsoltár Örvendj egész föld Ha vívódunk a halállal; az Istennek Golgotái utunk járván Az utolsó harcon által: Kidőlt e háznak fő oszlopa, Óh Úr Jézus jövel! A gondos férj, ajó apa. Légy a küzdőkkel! Nincsen vezér, aki volt első, Enyhítsd nehéz küzdelminket, Alszik a kenyérkereső. Lelki, testi gyótrelminket! Fekszik ő már a koporsóba’, Fel nem ébred sírástokra, Óh Úr Jézus jöjj el! Nyugodj békén hát új lakodba, Gyászos, sötét koporsónál Te gondos férj, te jó apa. Halottunkat ha siratjuk, S a szjvtépő búcsúzánál Nagyon fáj a siránkozpknak, Forró könnyeink hullatjuk: Hogy menni kell jó atyjoknak, Óh Úr Jézus jövel! Ütött az elválás órája, Légy a könnyezőkkel! Elment egy szebb, jobb hazába. Te erősíts, te vigasztalj Elment, itt hágott benneteket, Kétségünkben megnyugaszjalj! Akiket itt úgy szeretett, Felülről őrködik rátok, Óh Úr Jézus jöjj el! Ne sírjatok, ne sírjatok. Ha sírkertben, árnyak között Kegyeletes szfwel járunk, Dallam: 38. zsoltár Haragodnak nagy A azpal, aki elköltözött, voltában Újra egyesülni vágunk: ÓhÚr Jézusjövel! Kínnal volt teljes életem, S a reménykedőkkel Amíg éltem, Éreztesd a feltámadást, E múlandó világban. A boldogabb viszontlátást! Nem gyötör már nyomorúság Ez igazság Isteni hatalmasság. Óh Úr Jézus jöjj el! 137
