Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Zoltán József: A megújított Magyar Református Egyház szervezetének kétfókuszos értékelése
S^abó Zoltán József 2. ábra: Aló. században kialakult hierarchikus egyházszervezet Hatalmi hierarchia A reformáció elindulása Németországban, majd elterjedése hazánkban olyan gyorsan és támogatottan történt, hogy egységes egyházszervezet és vezetés nagyobb átgondolással, megtervezett formában nem alakulhatott ki, amely hatását a későbbi századokban is éreztette. Nem véletlenül mondja Jézus: „Senki sem toldja az új posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt” (Lk 5,36). Bármennyire is történeti fejlődés eredménye volt a református egyház püspöki kormányzása, lényegében összeférheteden a reformáció alapvető gondolataival .19 Amikor a kánonok a püspöki tisztről szólnak, mindig szükségét érzik, hogy megindokolják e tisztség megtartását. Nem is szólva arról, hogy az állam és a katolikus egyház kifogásolta a püspöki címet, eltiltotta annak használatát. FÖLDVÁRY LÁSZLÓ: Adalékok a Dunaraelléki ev. református egyházkerület történetéhez. Budapest, 1898 KISS ÁRON: A Szatmár megyében tartott négy első protestáns zsinat végzései. Budapest, 1877 KISS ÁRON: A XVI. században tartott református magyar zsinatok végzései. Budapest, 1882 KUN BELA (SZEBTPE1 ERI): Magyar református egyházalkotmány. Debrecen, 1932 MOKOS GYULA: A Hercegszőlősi Kánonok. Budapest, 1901 19 BÍRÓ-BUCSAY-TÓTH-VARGA: Magyar református egyháztörténet Budapest, 1949.137. p. 86
