Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Adottságok, tények, metaforák - avagy mit láttat egy látlelet? társadalom struktúrájában néhány alapvető elemtől eltekintve45 igen változatos lehet. A Szerző szerint a szóba jöhető elemek közül „a világinál az azonos történelem, kultúra,46 47 hagyomány, szokás és gazdálkodás jól vagy kevésbéjól kebelt fényeire támaszkodó felismerés és gyakorlat, az egyházinál — mindeme tényezők több-kevesebb együttese mellett — legfőképpen a közösséget formáló közös hit”41 meghatározó.48 49 A Szerző itt is ingadozik az univerzális és partikuláris igényű meghatározások közt, ám tekintettel arra, hogy a magyarországi református egyháztársadalomról próbálunk beszélni, célszerű, ha utóbbinál maradunk. Ebben az esetben viszont a felvett szempontok nem elégségesek, hiszen Európában a felsoroltak mellett még legalább két tényezővel számolni kell, úgy, mint az ökológiai / természeti környezettel és a politikai viszonyokkal. Ezek, mint az elemzés szempontjai egyáltalán nem jelennek meg a Szövegben, ami azért is sajnálatos, mert pl. a politikai struktúra és az egyház kölcsönhatásaira példaként többször is hivatkozik, s ez valós problémaként meg is jelent az elmúlt évek gyakorlatában. Nézzük meg azonban közelebbről azokat, amelyek megjelennek. 3.1. A történelem legfőbb sajátossága a Szerző szerint az, hogy „ez a történelem mind az egyház, mind a nemzet históriájának adottságait egyaránt á fogja. ” Alapvető fontossága abban rejlik, hogy benne „a társadalom — és vele együtt a nemzet — önazonosságának gyökerei húzódnak”, s ez mindkét társadalomra egyaránt vonatkozik. „Ugyanakkor az sem közömbös, hogy ennek a sokfelől veszélyeztetett történelmi tudatnak milyen részei — esetleg csupán részecskéi — maradtak meg a társadalom emlékezetében.,S19 A Szerző helyesen látja, hogy a történelem és az emlékezet egy közösség identitás-konstrukciójának egyik legfontosabb tényezője, s ugyan felveti az emlékezet — a történettudományban napjainkban is aktuális - problémáját, de ez a felvetés nem válik lényegivé gondolatmenetében. Kérdés továbbá, hogy mit jelent szóhasználatában a „történelem” szó. A Szerző úgy hivatkozik a történelemre, mint objektív adottságok egy halmazára, „történelmi valóságként emlegetett tényleges történések ”-re. Mi itt a probléma? Az, hogy egy identitás nem a történelem tényein, hanem a közös történelmi perspektíván, a történeti 45 Ezekkel az alapvető elemekkel is sokszor az a probléma, hogy a jelölésükre használt szavak mögött - pl. család - különböző kultúrákban igen eltérő tartalom állhat. 46 Később ez kiegészül az „elsődlegesen anyanyelvi” megszorítással. 47 Novák: i.m. 60. p. 48 Ezeket a tényezőket mint a társadalom szerkezeti adottságait nevezi meg, ám ez téves, hiszen ezek a kulturális rendszer összetevői. S ha már a tévedéseknél tartunk: ezeket a tényezőket később (61. p.) úgy említi, mint amelyek „a társadalom - minden társadalom - adottságaira a legjellemzőbbek". Ez így nem érvényes, hiszen léteznek pl. ún. történelem nélküli népek is. 49 Novák: i.m. 63. p. 45
