Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?

Adottságok, tények, metaforák - avagy mit láttat egy látlelet?

lyen társadalmi szereplőket írnak le. További probléma, hogy a Szerző a saját kategóriái által meghatározott csoportokat mint szilárd társadalmi rétegeket27 kezeli, eleve kizárva a mobilitás, a csoportösszetétel változásának eshetőségét. Ez többek közt azért is problematikus, mert a klasszifikáció alapja nem valami állandó, eleve adott, nehezen változó dolog, hanem egy meglehetősen ingatag attitűd, mely pl. az életkor vagy az életmód változásával nagyon sok esetben változik.28 A „meggyőződésében és ebhez igazodó életvitelében szilárd” mint tulajdonság, ráadásul önmagában még nem értéktényező. A meggyőződésbeli szilárdság ugyanis bármilyen tartalmú „hithez” kapcsolódhat, az életvitelbeli szilárdságot pedig kevésbé eufe- misztikusan akár „nyakas kálvinizmusnak” is lehetne nevezni. Végül ezek a csoportok nem kellően definiáltak, mert csupán egy szempontból, a hit felől osztályozottak, az életvitel pedig nem azonos a hitélettel.29 Márpedig, ha az így meghatározott csoportok tagjai egy, a már jellemzett módon összetett szocio-kulturális rendszer tagjai, és a kérdésünk egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy az alrendszerek — mint kapcsolatrendszerek —

27 Novák: i.m. 64. p.

28 „A vallásosság Magyarországon nagy mértékben az életkor függvénye. Világszerte megfigyelt tény, hogy a gyermekkori viszonylag magas szintű vallási- felekezeti kötődés a fiatalkori önállósulás időszakában hirtelen hanyadani kezd. A csökkenés, lassabban bár, de folytatódik a pályakezdés és a családalapítás időszakában. Majd amikor az első gyermek 3- 4 éves korúvá válik a szülők vallási kötődése újra erősödni kezd. A vallásosság felfelé ívelése ezután folyamatos, a nyugdíjazást követő években meggyorsulva. A vallásosság az életpálya során U-görbét ír le. Ennek a tendenciának a nyomai nálunk is megtalálhatóak. Ennél fontosabb azonban egy másik összefüggés: a generációs törés. Magyarországon az 1941-42 előtt születettek sokkal vallásosabbak, mint a náluk fiatalabb korosztályok. Az idősebbek egy keresztény Magyarországon születtek s igyekeztek azt becsületben megtartani. A fiatalabbak számára ez már csak történelem, mégpedig olyan, amiről a nyilvánosságban nem sok jót hallhattak. Az idősebbek vallásosságában erősebben jelen van a hagyományőrzés és az egyházra hagyatkozás. A fiatalabbak, ha egyáltalán vallásosak, maguk küzdöttek meg világnézetükért, ami tudatosabb, aktívabb és egyénibb. Az idősebbek társadalmi szerepüket és jogaikat az általuk birtokolt - szerintük - egyedülálló igazságokra, értékekre és erkölcsre hivatkozással próbálják megalapozni. A fiatalabbak tudomásul veszik a pluralizmus sokféleségét, de a demokráciát komolyan véve igényt tartanak arra, hogy a társadalomban ők is nyilvánosságot és szerepet kaphassanak. A stíluskülönbség a vallásosság értelmezésében és az egyház feladatainak meghatározásában is megmutatkozik, tehát a hívő népen és az egyházon belüli feszültségek forrása lehet.” Tomka Miklós: Egy új társadalmi-politikai szereplő.

29 Itt ismét szükség van a terminológia tisztázására. A protestáns kegyesség a hitélet körébe vonja az életvitelt is, azaz a vallásos hitet az egyén minden tevékenységének mércéjévé teszi. Azonban kár volna tagadni, hogy a mindennapi élet körülményei, az életmód, hatással vannak a hitéletre is, hiszen a hitet nem absztrakt formában, hanem „in situ” éljük meg. Az életvitel így inkább az egyén világi, míg a hitélet vallási cselekvési stratégiáit takarja. A fent mondottak értelmében az a cél, hogy a két stratégia minél közelebb kerüljön egymáshoz.

41