Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Nagy Károly Zsolt hogy a formális szervezetre ne volna szükség, inkább azt, hogy ennek nem kellene identikus tényezőként megjelennie.22 A definíció tehát, mivel nem adekvát, alapjában véve problematikus. Ettől eltekintve, mint a Szöveg valóságképének szerves eleme roppant informatívnak bizonyul — ám a tanulságok levonásával várjunk még. A következő kérdés most az, hogy találunk-e olyan definíciót, mely jellemzi mindkét társadalmat, s alkalmas teret biztosít viszonyrendszerük artikulá- lására? Ilyen tág teret adó meghatározás például az, amely szerint „a társadalom az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolatrendszer ”.23 Ez egyaránt érvényes lehet a világ és az egyház társadalmára, sőt feltételezi a társadalom és kultúra „szimbiotikus” egymásrautaltságát is, és egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a Szöveg által a „kétfedelűség” képével jellemzett sajátos kommunikatív viszonyt árnyaltabban lássuk. 2. A társadalmi folyamatok alanyai Az egyháztársadalom résztvevői a Szerző valóságában az alábbiak szerint írhatók le: hitélet — köztudottan — ismer egy számarányaiban korántsem tekintélyes, de meggyőződésében és ehhez igazodó életvitelében szilárd társadalmi réteget. Ez a 'hitvalló’ réteg — a dolog természete szerint — a legszélesebb felületekkel kapcsolódik saját egyházához jóval lazább az egyházkötődés annál a rétegnél, amely — mint létszámát tekintve az egyháztársadalom 'derékhada' — a 'maga módján vallásos’, és ehhez képest gyérebb és viszonylag könnyen szakadó szálakkal kapcsolódik a történelmi egyházak bármelyikéhez24 ^Z igS még fennmaradó helyet a 'közömbösek' töltik ki. '25 Ez a klasszifikáció valóban „köztudott”, és az egyházi közbeszédben is „mindenki” használja, azonban - mint az a „köztudott” dolgokkal (nem annyira) köztudottan lenni szokott — használatából a legritkább esetben derül ki, hogy az egyes elméleti kategóriák26 pontosan mi22 Fontos párhuzam lehet jellegzetes különbsége kapcsán a katolikus Tomka Miklósnak a (nála általában katolikus) egyházzal kapcsolatos érvelése: „A vallás és az egyház három oszlopra támaszkodó összetett jelenség. A pillérek a hit, a közösség és a szervezet. A hit nem valaminek az elhívése, hanem bizalom valakiben, a létezéshez való viszony; az embernek a világban való helyéről és küldetéséről szóló meggyőződés, egyszerre világnézet, erkölcs és az emberek közötti kapcsolatokról való normatív felfogás.” Tomka Miklós: Egy új társadalmi-politikai szereplő. Vallás és egyház a rendszerváltozás folyamatában. [ONLINE] http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/vallas/tm_egy.htm Eredetileg megjelent a Társadalmi Szemle 1998/8-9. számában. 23 Giddens: i.m. 61. p. 24 A Szövegben végig tisztázadan, hogy általában a történelmi — vajon miért csak ezen? — egyházak társadalmáról, vagy kifejezetten a reformátusságról szól. 25 Novák: i.m. 64. p. 26 Merthogy a felállított kategóriák egy logikai sort, az egyházhoz kötődés logikailag lehetséges formáit írják körül. A Szerző ráadásul az egyházhoz kötődést mint a hit szinonimáját határozza meg. 40
