Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: Kiváltság és felelősség - gondolatok liturgusi szolgálatunkról
Kádár Ferenc 3.1.3. A gyülekezet tanítása. A gyülekezet aktivitását segíti, ha tanítást adunk az istentisztelet lényegéről, történetéről, elemeiről. Szükséges, hogy a gyülekezeti tagok is rendelkezzenek egyfajta liturgiái tudatossággal. Sokszor ösztönösen, neveltetésüknél fogva alkalmazkodnak a szokásokhoz. Más esetben, különösen új tagoknál gyökér- telenséget tapasztalhatunk. Mindkét esetben szükséges a tanítás, a tartalom megértetése. Kálvin szerint az istentisztelet fő célja az Isten dicsőítése mellett a gyülekezet épülése32. Ez az épülés feltételezi azt, hogy mindaz, ami az istentiszteleten történik, érthető, világos legyen. De nem elég érteni az istentisztelet nyelvét - érteni kell azt is, hogy mi miért történik az istentiszteletben. Ravasz László így ír: „a református istentiszteletben csak annyit épülök, amennyi aktív részt veszek benne, éneklés, imádság, bibliaolvasás és a beszéd figyelő feldolgozása által"33. Ehhez viszont alapismeretek elsajátítására van szükség a liturgia elemeit illetően. Lelkipásztori tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyülekezet szívesen vesz részt az istentiszteletről való tanításban és beszélgetésben. Történhet ez bibliaórákon, a presbiterképzésben, de a konfirmációban és az ifjúsági munkában is. Az istentisztelettel kapcsolatos tanítás célja az, hogy a gyülekezet értse és tudatosan vállalja: az istentiszteleti szolgálat (emberi oldalról) közösségi szolgálat. Nem a lelkész a főszereplője és a hívek a nézői, hanem az egész közösség odaadása, aktivitása nyilvánul meg benne az elfogadásban éppúgy, mint a válaszadásban. Ezt a bizonyosságot erősíthetik a közösségvállalást jelképező tettek is, így például az, hogy az istentiszteletre a lelkipásztor nem egyedül, hanem a gondnokkal, presbiterekkel együtt vonul be. 3.2. A liturgus felelőssége az istentisztelet cselekményeiben. Hogyan vonjuk be a gyülekezetét az istentiszteletbe? Úgy érzem, ez a kérdés helytelen. Egyfajta lelkész) szűk látókörűség fogalmazódik meg benne. A gyülekezetét nem kell bevonni, mert ott van, bent van! Egy dolgot kell tennie a liturgusnak: úgy kell szolgálnia, hogy az istentisztelet minden cselekménye rendeltetésszerű legyen. Nem módszer kérdése tehát a gyülekezet aktivitása, hanem tartalmi kérdés... 3- „ mindenek épülésül szolgáljanak. Hogy pedig felismerjük, mi az, ami alkalmas az épülésre, erre az Úr ad nékünk okos belátást" - írja Kálvin egy levelében. Idézi: Nagy S. B. i.m. 21 .o. 33 Agenda, szerk.: Ravasz L. '13.o. 54
