Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: Kiváltság és felelősség - gondolatok liturgusi szolgálatunkról

Kiváltság és felelősség

2.3. A liturgusi szolgálat kontextusa. A fentiekből következik az, hogy a liturgus szolgálatának értéke és elsőrendűsége nem önmagában van, hanem abban a kontextusban, amelyben a szolgálat megvalósul: a liturgiában, a gyülekezeti istentiszteletben.'8

Miben áll az istentisztelet lényege? Hadd válaszoljunk erre a kérdésre Gönczy Lajos mondatával: „...az istentisztelet nem egy emberi ünnep a távollevő Isten tiszteletére, nem is a lelkész imája, prédikációja, a kántor éneke, hanem Isten és ember találkozásának a szent alkalma."16 * * 19 Ezzel egybehangzóan ír Czeglédy Sándor is: „A hit látásában az istentisztelet találkozás. A gyülekezet találkozása a feltámadott Úr Jézus Krisztussal, Aki ígérete szerint velünk van minden napon a világ végéig. Az istentiszteleti történés lényegét kifejező legfontosabb aiapige Jézusnak ez a szava: 'Ahol ketten, vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük' (Mt 18,20)."20

A református liturgika nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ez a találkozás nem emberi akaratból jön létre21, hanem Isten örökkévaló akaratából valósul meg. Az istentisztelet az „üdvösség ökonómiájának" (Ef 3,9) szerves része . Abba a folyamatba - a megrontott isten- tisztelet helyreállításának folyamatába - illik bele, amelyet Isten Ábel elfogadott áldozatától kezdve, az ószövetségi nép istentiszteletén át vitt végbe, és Jézus Krisztus egyszeri és tökéletes áldozatában tett teljessé.22 Az istentisztelet nem emberi esemény, hanem opus Dei, Isten műve. Mindannak, ami benne történik végső szerzője és végzője isten. „Tehát nem lehet azt mondani, hogy az istentiszteletnek a pap az alanya, és a gyülekezet a tárgya. Sem azt, hogy a gyülekezet az alanya és a pap csak eszköze, hanem azt kell helyesen mondanunk, hogy

16 E ponton meg keli jegyezni, hogy a református felfogás szerint a liturgia az istentisztelet egészét jelenti szemben a lutheránus felfogás szűkített értelmével (oltári szolgálat). Vö. Czeglédy Sándor: Liturguka, Debrecen, 1996. 5.o.

19 Ld.: Gönczy i.m. 65.0.

20 Dr. Czeglédy Sándor: i.m. ll.o.

21 Az evangélikus gyakorlati teológus is kímondja:"a liturgia lényege a találkozás", de ezt a gondolatot antropológiai szempontokra alapítja, amikor előzetesen pl. a transzcendens iránti, a misztika utáni és a közösség iránti emberi éhségekről beszél. Ld. Hafenscher i.m. 25.0. és lOkk.

— A gondolatmenetet ld.: Czeglédy i.m. p.6-7. o., ld. még: Dr. Szőnvi György: Liturgika, Sárospatak, 1993. 8kk.

49