Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer, Frank: Szociológiai, pszichológiai és etikai dimenziók - Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében

Dosztojevszkij mesterien ábrázolja úgy Raszkolnyikov „elméjét”, mint egy mikrokozmoszt a szegénynegyedben (Szentpéterváréban), amely a makrokozmosz. A sűrű, forró levegő, bűz, nyomor és a város negatív vonásai visszatükröződnek szociálisan, pszichológiailag és erkölcsileg Raszkolnyikovban. Mint ahogy a városban nem válik el egymástól úgy az éjszaka és a nappal, mint falun, úgy nem mindig válik el az álom és a valóság Raszkolnyikov tapasztalataiban. A regény egyik témája ez: szükség van friss levegőre. Raszkolnyikov egy ötödik emeleti lepusztult bérlakás kicsi szobájában lakik. Minden szűk, koszos, és nincs levegő — társadalmi és pszichológiai értelemben egyaránt. Végül Szibériában talál friss levegőt: új morális kezdetet az életben. Szonja, aki a történet pozitív szereplője, nagy, háromablakos szobában lakik. Szvidrigaljov, aki negatív szereplő, még Raszkol- nyikovnál is rosszabb, hiszen megbánás sincs benne és végül öngyilkos lesz, valami fontosat mond nekünk, mikor ezt állítja: „minden embernek levegőre van szüksége, levegőre, levegőre”.

10. PSZICHOLÓGIAI DIMENZIÓK'

Raszkolnyikov annak ellenére magányos, hogy városban él. Szociológusok ma a magányos tömegről beszélnek. Marmeladov szavaival: „Megérti, uram, megérti, mit jelent az, ha valakinek már nincs hová mennie?”2 (p.56.) Raszkolnyikov anyja ugyanezt mondja, amikor megérkezik lányával a szentpétervári vasútállomásra, és senki nem megy eléjük: „...mert hiszen egyedül vagyunk itt, egészen egyedül.” (p.263.)

Raszkolnyikov anyja akár önmagát feláldozva is támogatja fiát. Látja, hogy a dolgok nincsenek rendben, így arra biztatja Raszkol- nyikovot, hogy olvassa a Bibliát. Az ő szeretete azonban túlságosan édes; nem akarja fiát azzal támadni, hogy megmondja neki, kezdjen el a tanulmányain dolgozni. Ennek ellenpontja a regényben Raszkolnyikov barátja, Razumihin, aki szintén egy elszegényedett diák. Ö azonban képes életét fordítói munkákkal egyenesben tartani. Bár nem

1 Vö.: A. D. Nuttall, ’Crime and Punishment: The Psychological Problemp,155kk. in

Bloom, op.rít.

2 A műből vett idézetek a következő kiadás alapján: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Bűn és bűnhődés, ford. Görög Imre és G. Beke Margit (Budapest: Európa Könyvkiadó, 1993).