Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Kézi Erzsébet: A politika és az oktatáspolitika kapcsolata Klebelsberg Kunó koncepciójában
GS Sárospataki Füzetek 2002/2 SO Kézi Erzsébet A POLITIKA ÉS AZ OKTATÁSPOLITIKA KAPCSOLATA KLEBELSBERG KUNÓ KONCEPCIÓJÁBAN S nyelvoktatás minden korban politikafüggő. Az idegen nyelvek oktatásának és a politikai változások szoros összefüggésének legszembetűnőbb bizonyítéka az orosz nyelv oktatása hazánkban. Tanulmányomban azonban nem az utóbbi 15 év, hanem a két világháború közötti időszak ilyen jellegű összefüggéseivel foglalkozom. Az első világháború előtt Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként bár oktatáspolitikáját önállóan alakíthatta, de Ausztria mintája, másrészt a németországi történések nagyban befolyásolták a magyar oktatáspolitikai döntéseket. Elég, ha az Entwurf máig gyűrűző hatására gondolunk. Ennek megfelelően a latinon kívül minden műveltnek számító embernek tudnia kellett németül, csak a nemesség kiemelkedő képviselői tanultak meg angolul, gondoljunk itt Széchenyire vagy Kossuthra. Intézményes formában először Magyarországon az említett két nyelven kívül a francia nyelv oktatása történt, ez szintén német mintára következett be. Miért kapott a francia nyelv elsőbbséget az angollal szemben? A francia külpolitikának vitathatatlanul nagyobb szerepe volt az európai nemzetközi viszonyok formálásában, mint az angolnak. Anglia a 19. században a „splendid isolation,, álláspontja alapján csak akkor avatkozott be az európai nemzetközi viszonyba , ha a számára rendkívül kedvező hatalmi egyensúlyt valami fenyegette. Ezzel szemben Franciaország a 18. század vége óta aktív külpolitikával rázta meg a még feudális Európát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a francia felvilágosodás nagy gondolkodóinak jelentős műveit is csak franciául lehetett igazán élvezni. A 19. században pedig a kiemelkedő francia irodalmi alkotások (V. Hugo, Balzac, Stendal művei) szintén motiváló tényezőként hatottak. A görög nyelv oktatásának anakronisztikus volta már a 19. század végén nyilvánvalóvá vált. Bár a klasszikus műveltség terjesztésé-
