Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: A háború igazolása és az igazságosság mint a béke munkálásának eszköze

A HÁBORÚ IGAZOLÁSA ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINT A BÉKE MUNKÁLÁSANAK

ESZKÖZE

11. Ami hiányzik, az az elkötelezettség a nemzetek államai részéről, hogy soha nem indítsanak háborút. Halmozott technikai fejlődésről beszélünk, miközben halmozott etikai fejlődésről nem beszélhetünk. Éppen ezért hasznos még mindig az „igazságos háború" elképzelés, amikor az önvédelemhez való jogról beszélünk, az ártatlanok és gyengék megvédésének a szükségességéről, valamint a nagyobb igazságtalanság megelőzéséről.

12. A keresztyén ill. minden más hiteles etika elsődleges megközelítése az kell legyen, hogyan kerülhető el, nem pedig az, hogyan igazolható a háború. Paradox módon a háború célja a béke kell hogy

legyen. A.z elsődleges cél mégis a béke annak érdekébe kerüljük a háborút.7

11W&>

élik A HEGYI BESZÉD

13. Vannak, akik szerint a keresztyénnek pacifistának kell lennie, soha nem szabad fegyvert fognia. Helyette mindig „oda kell fordítanunk a másik orcát", ahogyan azt Krisztus mondta. A legtöbb keresztyén etika azért nem teljes mértékben pacifista, mert egy olyan bűnös világban élünk, ahol „háborúk lesznek és háborúk hírét vesszük". A pacifisták az erőszakmentesség evangéliumi parancsára hivatkoznak, melyet szerintük minden tettünkre vonatkoztatni kell. Krisztus arra tanított, hogy többé ne a „szemet szemért, és fogat fogért" kategóriában gondolkozzunk. Sokkal inkább a „szeressétek, akik gyűlölnek titeket, és tegyetek jó azokkal, akik üldöznek titeket" magatartásban. Felmerül a kérdés: hogyan egyeztethető össze Jézus Hegyi Beszéde az élettel ebben a bűnös világban? Említsünk meg néhány lehetséges értelmezést:8

' Ennek összefoglalását lásd Norman L. Geister, „War” (12.fej.) in Christian Ethics: Options and Issues (Leicester: Apollos, 1989).

8 G.H. ter Schegget, Volmacht in onmacht: over de ropeing van de christelijke ge- meente in de politick (Baarn: Ten Have, 1988), p. 173.

15