Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház az 1930-as években

valamint az egyháznak ezekhez való viszonyával és a tennivalókkal. Sokan érezték és látták, milyen súlyos mulasztást jelent az, hogy az egyház megfeledkezett az evangélium szociális üzenetének hirdetéséről, a tőke uralmának gonosz hatásáról, annak méltó bírálatáról, s a munkások szomorú helyzetéről. Az első országos nagygyűlés Budapesten 1927-ben, Bereczky Albert főtitkár vezetésével ünnepi határozatban mondta ki, hogy Jézus Krisztus uralmát érvényre kell juttatni a magyar földön társadalmi, gazdasági téren is. A gazdasági élet egész területén minden érték fölött álló érték a lélek, amit sem a tőkének, sem a gépnek nem lehet prédául odadobni. Az igazságos gazdasági rend nem épülhet fel az egyéni haszon, hanem csupán az egyetemes érdekeltség elvén. A gazdagok tekintsék magukat Isten sáfárainak, akik felelősek a rájuk bízott vagyonért, s arról számot adni tartoznak.

A mezőgazdasági és ipari munkásság gondjai együtt, s a gazdasági válság idején fokozott mértékben jelentkeztek. Az Országos Református Lelkész-Egyesület (ORLE) az Országos Református Presbiteri Szövetség (ORPSz), az SDG és egyéb egyesületek szóvá tették értekezleteiken, a református lapokban is publikálták a szociális kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket és megoldási javaslataikat. Baltazár Dezső tiszántúli püspök Teleki Pál révén a kormányzóhoz is eljuttatta állampolitikai tervjavaslatait.

Az ORLE választmánya 1931. évi Njilalko^a/iban megállapítja, hogy Krisztus egyháza, és az egész keresztyén civilizáció, valamint a keresztyénség által nevelt országok „nagy ítélet alatt” vannak. A földi javakkal és hatalommal való hiteden sáfárkodás megmérgezte az egész emberiség lelkét. Krisztus egyformán fölemeli szavát az ipari és földmunkások jogtalan elnyomása és igazságtalan kizsákmányolása ellen. A nagytőke uralma sohasem vezethet a verejtékező munkás kiz s ákmányolás áig.

Ezek az elvi megállapítások, ha eléggé szűk körben és ha bátortalanul is, de elhangzottak, majd ismertté is váltak. A gyakorlatban azonban nem sok foganatjuk lett. Az egyes egyesületekben a konkrét munkára bizottságok alakultak. Az SDG Szövetség 1929-ben megalakult Szeniori Osztálya 1930-ban létrehozta a Református Munkások Országos Szövetségét. Ebből alakult 1939-ben Muraközy Gyula lelkész vezetésével a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség, mint a magyar protestáns szellemi és fizikai munkások, alkalmazottak, s általában minden munkájából élő dolgozó érdekeit védő, társadalmi

»15 G3