Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Fazekas Csaba: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1839-1844

A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes

HÁZASSÁGOKKAL KAPCSOLATOS EGYHÁZPOLITIKAI VITÁBAN, 1839-1844.

Az 1841 áprilisában kiadott, és Lonovics által meghozott Quas vestro kezdetű pápai bulla ugyan elismerte a protestáns lelkészek előtt kötött vegyes házasság érvényességét, de a katolikus pap előtt kötött frigyeknél ragaszkodott a reverzálisokhoz illetve azok elmaradása esetén a passiva assistentia gyakorlatához. így látszólagos kompromisszumkészsége ellenére újabb feszültség forrása lett. (A bulla minden fontosabb eleme ellentétes volt ugyanis a hatályos magyar törvények rendelkezéseivel.) Több vármegye számára újabb tiltakozásra adott lehetőséget a bullára adott kihirdetési engedély (placetum), illetve a magyar törvényekbe való „idegen", katolikus egyház által gerjesztett beavatkozás nyilvánvaló kísérlete. Az elmérgesedő vitának végül az 1843-44. évi országgyűlés tárgyalásai és a liberális szemléletű 3. te. megalkotása vetett véget,7 mely megtiltotta a rever- zálisok követelését, visszamenőleges hatállyal érvényesnek ismerte el a protestáns lelkész előtti vegyes házasságot illetve formálissá tette a protestáns hitre való áttérést is.

Alábbiakban a református egyháznak, pontosabban a tiszáninneni egyházkerületnek a fent vázolt eseményekhez való viszonyát szeretnénk elemezni, mely először itt is szükségessé teszi a protestáns egyháztörténetírás vonatkozó eredményeinek áttekintését. Általában azt mondhatjuk el, hogy a leginkább a protestánsokat érintő vitában az egyház intézményes részvétele volt a legkevésbé szembetűnő, így a mégoly vaskos feldolgozások is viszonylag kevés terjedelmet szentelnek az 1830-1840-es évek vonatkozó történéseinek. Az összefoglaló monográfiák a figyelmet elsősorban az országgyűlések eseményeire fordították, az 1840-1843 közötti, vármegyei ellenállás eseményeinek kisebb terjedelmet szentelnek, jórészt általános megállapítások kíséretében.8 Ennek oka elsősorban abban kereshető, hogy az egyház po7 A országgyűlés tárgyalásainak részletes ismertetésétől értelemszerűen eltekintettünk, csak utalunk annak fontosabb eseményeire.

3 Ld. erre néhány példaként (további részletes hivatkozások nélkül): Thúry Etele: Az evangyéliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház története. Tekintettel az ágost. hitv. evang. egyházra. Pápa, 1898. 123-126. p.; ZSILINSZKY Mihály (szerk.): A magyarhoni protestáns egyház története. Bp., 1907. 643-653. p.; RÉVÉSZ Imre: Egyháztörténelem. II. könyv. Az ellenreformációtól napjainkig, különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére. Debrecen, 1936. (reprint: Bp., 1995.) 63- 64. p.; Varga Zoltán: Az egyház a reformkorban, 178-1848. In: Bíró Sándor - Szilágyi István (szerk.): A magyar református egyház története. Bp., 1949. 263-325. p., 273-279.

77