Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Fazekas Csaba: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1839-1844

Fazekas Csaba

után azonban a püspöki kar a határozott ellenállás mellett döntött: 1840. július 2-án közös pásztorlevélben valamennyien magukévá tették a Lajcsák-féle nagyváradi szabályozást, vagyis a passiva assistentia gyakorlatát kiterjesztették az egész magyarországi római katolikus egyházra.

A vármegyék felháborodása a püspökök által vártnál is nagyobbra kerekedett. Először 1840 augusztusában Pest vármegye nyilvánította törvénytelennek az egyház eljárását (az egyik első érintett itt egyébként véletlenül a börtönéből nem sokkal korábban szabadult és népszerű ellenzéki vezető, Kossuth Lajos volt5), sőt kilátásba helyezte a vegyes házasságokban reverzálist követelő illetve az azokat elutasító házaspárok egyházi megáldását el nem végző papok törvényszék elé idézését és pénzbüntetésre ítélését. Pest álláspontját magáévá tette a legtöbb (nemcsak ellenzéki, hanem ingadozó) vármegye is, az egyház mellett nyíltan csak a katolikus papság által befolyásolt Esztergom és Heves, illetve az ókonzervatív légköréről ismert Sáros állt ki. A vármegyei közgyűléseken fellángolt egyházpolitikai viták során már nemcsak az áldásmegtagadás miatti sérelmek orvoslása, a papság megbüntetésének szándéka kapott hangsúlyt, hanem újabb és újabb indítványok fogalmazódtak meg a felekezeti jogegyenlőség megteremtése érdekében. Egyes vármegyék (Bereg, Zólyom) például engedélyezték, hogy területükön a protestáns lelkészek is érvényesen megáldhassák a vegyes házasságokat, sőt a kötelező polgári házasság alternatívája is megfogalmazódott. De hangzottak el indítványok az egyházi birtokok szekularizációja (Borsod), a katolikus főpapság állami hivatalvállalásának megtiltása (Torna, Gömör), a szerzetesrendek korlátozása (Sopron) és még számos egyéb iránt is.6

5 Ld. erről pl. Pajkossy Gábor (sajtó alá rend.): Kossuth Lajos iratai. 1837. május - 1840. december. Hűtlenségi per, fogság, kiútkeresés. Bp„ 1989. (Magyarország újabb kori történetének forrásai. Kossuth Lajos Összes Munkái, VII.) 650-653. p.

6 A témáról ld. általánosságban: Varga JÁNOS: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843). I. rész. In: Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, 11. Kaposvár, 1980. 177-243. p.; ill. Uő: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Bp., 1982.; egy vármegyére legutóbb részletesebben: Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1840-1841. In: Dobrossy István (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, X. Miskolc, 2000. 207-242. p.

76