Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-M. Szilveszter: Haereses oportet esse (Az eretnekségekre szükség van)
Gnoszticizmus Gnosztikus az, aki az „ismeret" birtokosa. Ő az, aki tudása által nyer megváltást és nem Jézus Krisztus ingyen kegyelme által. Ez a tény az, ami a gnoszticizmus bármilyen válfaját a pogányság soraiba állítja. A gnózis a hellenizmus korában szinte kizárólag csak az istenismeretre vonatkozott, majd később olyan központi kérdésekre kereste a választ, hogy mi a világ, mi az ember, mi lehet az ember megváltásának az útja. Azt kutatja, hogyan kerülhet bele az anyagi világba az isteni szellem szikrája, a lélek, amely az anyag börtönébe zárva boldogtalannak érzi magát. Másik nagy vizsgálódási területe pedig, hogyan szabadulhat meg a lélek az anyagtól. A keresztyénség a II. században élethalálharcot vívott a gnoszticizmussal,14 és ha határozottságával felül is kerekedett, megsemmisítenie nem sikerült.15 Mai korunkat is áthatják a gnózis felerősödő, meg-megújuló tanításai. Gazdag örökségből táplálkozva számtalan új formában jelenik meg. Jellemző formálódása, hogy egy kiválasztott közösség, tanít- ványság mesterét követve, aki öntudatra ébresztette őt, keresi a megváltás útját. A mester képe persze közel sem azonos azzal a „koldus szegénnyel", aki isten küldötteként jelent meg a világban. A megváltás útja legtöbbször teljesen azonos magával a tanítványsággal. A új- gnosztikusok sokszor csatlakoznak valamilyen ezoterikus vagy okkult iskola mesteréhez. Ezek a csoportok sok esetben úgy viselkednek, mint a keresztyének. Számtalanszor tesznek tanításaikban utalást a Bibliára, mint akik az egyszerű transzcendens bölcsesség örökösei, a hit megőrzői és tovább vivői. Úgy tesznek, mint akik az ezoterikus tanításokban, a leghűebben őrizték meg az igazi keresztyén értékeket. Minden egyes gnosztikus csoportosulás megtiszteltetésnek veszi, hogy az abszolút tudás birtokosa lehet. A XXI. század világvallása látszik körvonalazódni, egy új kozmikus vallás, ami szándékai szerint fel kívánja gyorsítani a keresztyénség dekadenciáját, és végső törekvéseiben annak helyére igyekszik. A keresztyénségnek fel kell ismerFüsti-Molnár Szilveszter_______________________________________________ 14 Irenaenus, Tertullianus, Hippolytus. 15 A gnoszticizmus a második század első felétől Baszilidésztől elkezdve, aki az egyiptomi gnózis képviselője, Isodoruson, a mandeusokon át szinte végigkísérte a keresztyénséget. 50
