Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-M. Szilveszter: Haereses oportet esse (Az eretnekségekre szükség van)

Haereses oportet esse

nie, hogy az új-pogányság és gnoszticizmus összekapcsolódása a legnagyobb kihívásokat tartogatja számára.

Az ezoterikus tanítások és okkult tudományok ma meglepően népszerűek és divatosak, és szűnni nem akaró lelkesedés veszi körül azokat. A különböző felekezetek leple alatt új iskolák jönnek létre, melyek a gnózis képviselőinek vallják magukat, és közben kidolgozzák a maguk új antropológiáját, kozmológiáját és teológiáját. A modem gnosztikusok csak úgy, mint elődeik nem hiszik, hogy a hit és tudás összeegyeztethetetlen lenne egymással.

„Történelmileg újonnan alakuló ökumenében élünk, melynek egykori „római-mediterrán" alapját manapság az „amerikai" értelmező alap váltotta föl. Főként Amerikából érkeznek a „féligmegemésztett" tanok: az európai ember úgy keresi ma az „új vallást", mint az amerikai keresi saját azonosságát a melting pot káoszában." A keresés elsősorban az öntudat felszabadítására irányul. Felszabadítás a vallás súlya, az ész korlátái alól, melyek sok tekintetben gátolják az ember pszichológiai mélységeinek kibontakozását. „Ez a vágy vezetett a „végtelen kozmikus öntudat", a „filozófiai kő" után a Harvard egyetemen kábítószer (LSD) használatához, vagy kisebb iskolák „kurzusaihoz", ahol a tanár és diákok lemeztelenített lábujjaikat bámulták, egymás testrészeit tapogatták a „sensitivity training" címén. Megszabadulni a kötöttségektől, az egzotikumot hajhászni, ópiummal és hasissal a térben utazni {trip), tapasztalni, amit még senki nem élt át, hacsak nem az indiai guru, vagy Jézus, a „Super-star", vagy éppen a szexualitás atlétája."16 Valószínűleg a New Age mozgalom csak hajnala annak a kozmikus vallásnak, ami világszerte egyre világosabban körvonalazódik. Ennek a vallásnak egyre táguló tudata egyszer csak kinövi majd a keresztyénség kereteit, melyre alapjait fektette. Ezen mozgalmak egyik meghatározó csoportja (Jehova tanúi, Mormonok) számtalan ponton látszólagos megegyezést mutatnak a keresztyén- séggel. Ilyen például a szóhasználat is. Bár beszélnek Istenről, Jézusról, az Evangéliumról, az egyházról, mégis ezek autentikus jelentését egyre inkább megüresítik. Elfogadják a Szentírást alapnak, inspirációjuk elsődleges forrásának. A másik csoport (Antropozófia, New Acropolis, Atlantisz) meghatározóan arra a szinkretizmusra épül,

l6Századvégi mérleg (válogatott írások, Kairosz, 1999.) Molnár Tamás: Régi pogányság - New Age.

51