Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-M. Szilveszter: Haereses oportet esse (Az eretnekségekre szükség van)

Haereses oportet esse

kell azonban vennünk, hogy a szent kifejezés a vallás világából átkerült a profán területekre, és már nem is feltétlenül az Istenhez, hanem az e világhoz tartozót védelmezi. Ezzel a súlypont eltolódással kezdődik meg a deszakralizáció folyamata. „Teljes deszakralizáció pedig akkor jön létre, ha a szent közvetítői már nem közvetítői szerepük eszközét, hanem önmagukban végső célként tekintenek magukra."11

Nyilvánvalóan a szentség elveszti eredeti értelmét és jelentését. A helyére más lép azzal a szándékkal, hogy megpróbálja annak hiányát pótolni. Ilyen terület a tudomány, ami egészen másképpen szövi „mítoszának" hálóját.11 12 Számtalan pontján válik lelketlenné és szent- ségtelenné. Számtalan megnyilvánulásában ellentétes azzal a vüággal, amit a szentség hordoz magában. Az emberek manapság éppen olyan elvárásokat állítanak a tudomány elé, mint hajdanán a szent elé.

„A modernizmus lényege az új emberközpontúság, a tétel, hogy a modem emberek felszabadulnak az isteni törvény alól s immár a kezükbe vehetik a saját sorsukat és a világ sorsát.13 Istent még elismerik , de inkább elvont határként, mint tevékeny hatalomként, mint névleges királyt, aki lemondott trónjáról és alkirályokra ruházta át hatalmát." S meg kell vallanunk, hogy nagyon sokan kívánnak csatlakozni ehhez a modemitáshoz, szem elől tévesztve azt a tényt, hogy a szentség hagyományos értelemben mindig egy magasabb rendű élethez kíván kötni.

11 Molnár Tamás: A hatalom két arca: politikum és szentség (Európa, 1992.) 166. p.

12 Gondoljunk Spinoza Etikájára: more geometrico. Egy teljesen vallásellenes gondolkodásról van szó, melyben Isten tökéletesen végtelen és meghatározhatatlanságában tökéletesen személytelen, sőt halott is, miután csak matematikailag határozható meg. A végső igazság nem más, mint egy üres egyenlet, és szabadságunk nem több, mint az elhajított kőé. De gondolhatnánk itt ennek a századnak (XVII.) az atomokból álló és a mechanikai törvényeknek mindenben engedelmeskedő emberképre is, mely ugyanilyen szükségszerű determináltságban határozza meg az emberi együttélés normáit.

13 A globalizálódás hatására az ember bár egyre nagyobb és hatalmasabb közösségekbe olvad be, mégis magára maradt, ezért megindult a küzdelem a történelem közvetlenebb formálásáért. Jelentős az a hasonlóság, ami a hellenizmus kora és mai modern korunk között áll fenn.

49