Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Barcza József: Rohoska József progresszív nézetei 1918-1919-ben
Barcsa József vallási elv, de politikai princípium is, s mint ilyen, hivatva van az állami életben a folytonos haladást, a folytonos mozgást elősegíteni."14 Rohoska József ezen az úton haladt tovább. Az 1901-ben elfogadott magántanári disszertációjában Erasmust méltatta és a renaissance, az újjászületés korát, amely az emberi szellem felszabadulását, a tudományos kutatás fellendülését, a politikai és társadalmi élet átalakulását szorgalmazva az egyház reformációjához vezetett.15 A reformációnak pedig - fejtegette jubileumi beszédében - a „külső megjelenésében a vallási formák szembeötlőek, de lényegében sokkal több az, mint amit vallás alatt szoktak érteni... Küzdelem a szabadságért", minden vonalon. A hit által való megigazulás tanának társadalmi kihatásaként pedig „megszületnek a szabadságjogok... hogy megvalósuljon minden próféta álma, boldog reménysége: a szabad nép. Legsúlyosabb akadálya ennek a kultusz és papság." Azért, mert „a helyett, hogy az embernek a földi életre nevelő iskolájává igyekeznék lenni, a túlvilági életre preparáló intézménynek adja ki magát."16 Korán megismerkedett a svájci vallásos szocializmus alapelveivel, és a keresztyénség úgynevezett hittani oldalával szemben annak gyakorlati oldalát igyekezett kidomborítani.17 Vallotta, hogy „azok a kérdések, melyeket... az élő keresztyénségnek jelensége meg kell oldania, egyáltalán nem tantételek körül, hanem gyakorlati téren mozognak; nem hitelvi, nem is egyházkormányzati, hanem mondhatni életkérdések; főleg azok, melyeket társadalmiaknak szokás nevezni."18 Elítélte azt a középkori szellemet, amelyben „az emberek valami misztikus, homályos borongásba merülnek. A saját lelkűk túlvilági üdvösségének megnyerésén fáradoznak és egymás földi boldogságával nem törődnek; tétlenül, sóhajtozva néznek az után a Krisztus után, aki az Atya jobbján ül s megfelejtkeznek arról a Jézusról, aki a földön járt; hiszik azt, amit mások prédikálnak a Jézusról s figyelmen kívül hagyják azt, amit Jézus prédikált; hirdetik az Isten-fiának csodálatos dolgait, de nem követik az emberfiának fenséges példáját; hirdetik a 14 Ért. 1889/1890. 5.1. 15 Erasmus és a reformáció Luther előtt. Sárospatak, 1901. 16 Tüdős István - Rohoska József: Imádság és beszéd a reformáció négyszázados ünnepén. Sárospatak, 1918. 24.1. 17 Ezért fordította le Wirth Zwingli bázeli lelkész prédikációit két kötetben Új idők - régi igazságok címmel. Sárospatak, 1904, 1912. 18 U.o. 1. köt. 127.1. 34
