Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: Benedict Spinoza (1632-1677) (Ford.: Füst-Molnár Szilveszter)

Sawyer trank

szemlélnünk. Spinoza olvasása közben feleleveníthetjük ennek értelmezését. Teológusok lévén tudjuk, Isten első szava a teremtés szava, második szava pedig a megváltásé volt. Tudjuk, hogy Isten mindkét szava magában foglal minden dimenziót, az élet minden aspektusát, beleértve a gondolkodást, az akaratot, a morálisdöntéseket, a történelmi tetteket és társadalom minden területét. Valójában Őbenne élünk, cselekszünk, létezünk, és mindezt nagyon is

multidimenzionálisan tesszük.

Spinoza leegyszerűsített monizmusából hiányzik Isten multidimenzionális értelmezése, aki multidimenzionálissá tette a világot. A szubsztancia fogalma nem megfelelő arra, hogy Istenről beszéljünk, mivel ez könnyen Isten multidimenzionálásához vezethet. A geometriai módszer kiváló, de veszélyezteti az Egy

multidimenzionalitását. Az Egy, Aki Van, egyedülálló teremtő hatalmát és értelmezését tekintve, továbbá páratlan szeretete, igazsága és szentsége. Mindig analógiákat használva beszélünk. Az Istennel kapcsolatos analógiák azonban igen sokfélék, és nem lehet őket egyetlen dimenzió nyelvére leszűkíteni.

Spinoza szerint az ember és Isten közötti különbség főként a mennyiségben és nem a minőségben rejlik. Mégis, mivel a mennyiségi különbség a véges és végtelen között óriási, ezért a különbség minőségi is. Ez a számszerű megközelítés rejtély a metafizikai absztrakció számára, ezért Spinoza nem fejlesztette tökéletes teológiai rendszerré.

Isteni kinyilatkoztatás és emberi értelem

Nekünk, akik teológiával foglalkozunk, fel kell tennünk a kérdést, mikor szolgálja az emberi okfejtés az Istenit, és mikor áll vele szemben, vagy mikor lázad ellene. Úgy vélem, mindnyájan látjuk a hit és értelem, teológia és filozófia egymástól történő elválasztásának hasznát a dogmatizmus vagy babonásság elkerülése érdekében. Létezhet-e hit tudás nélkül? Van-e tudás hit nélkül? Az értelemről alkotott elméletek nem tűnnek-e túlságosan dogmatikusnak vagy ideológiainak? A teológia a filozófiához hasonlóan gyakran azon fáradozik, hogy megtalálja az egyensúlyt. A Szentírás olvasása közben nekünk is alapos hermeneutikai és exegetikai vizsgálatot kell folytatnunk. Nem tudjuk a tudományos és filozófiai kérdéseket oly módon megválaszolni, mint az akadémiai kutatások. Ugyanakkor nem szabad az akadémiai és filozófiai álláspontokat gondolkodás nélkül elfogadnunk. Az emberi értelem gyakran kerül a megmagyarázhatatlan rabságába. Spinoza is ezen a véleményen volt, bár ezt számtalanszor figyelmen kívül hagyta saját módszerének kidolgozásakor.

80