Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben

Börzsönyi József nyekkel jár, mint a körülmetélkedés elmulasztása. Ez a jel sem önma­gáért van, nem a nyugalom a rendelkezés végső célja, hanem az Is­tennel való közösség. A választott nép Isten-kapcsolatát és istentisz­teletét összekapcsolja a teremtéssel és az örök nyugalom végcéljával. VI. A fogalom jelentése, értelme nem független a történelmi kortól, amelyben használták. Összefügg az eseményekkel, amelyeknek leírá­sában részt kapott. A történeti kötöttségről két vonatkozásban tesz megállapításokat a kutatás. Egyrészt az Izráelen kívüli írásos emlé­kekkel tesz összehasonlítást, itt főként a formatörténeti kutatás eszkö­zeit használva, másrészt irodalomtörténeti és történet-kritikai mód­szerek alkalmazásával azon ószövetségi iratokat vizsgálja meg, ahol a fogalom használatos. A Több olyan írásos emlék került elő az ásatások során, amelyekben szövetségről, megállapodásokról van szó. Ezeket inkább szerződé­seknek nevezhetjük. Szerkezetük, felépítésük azonban sok hasonlósá­got mutat olyan bibliai részekkel, amelyek a szövetségről szólnak. Már a Kr. e. -i 3. évezredből is vannak ilyen szövegek, főként Mezo­potámia területéről. Ebből a szempontból legtöbb eredményt hoztak a hettita szerződések. Állami szerződések ezek akkád és ékírásos het­tita nyelven a Kr. e. 14-13. századból. A szerződéseket Korosec publi­kálta (Korosec, V.: Hethitische Staatsverträge. 1931.) Az összehason­lítást a bibliai szövegekkel E. Bikerman kezdte el, majd részletesebben G. E. Mendenhall foglalkozott vele (G. E. Mendenhall : Law and Covenant in Israel and the Ancient Near East. 1955.), rendszerező, áttekintő munkát először Klaus Baltzer készített a szerződésekről (Baltzer, Klaus : Das Bundesformular. I960.). A szerződések szerkezete állandó formát mutat, szinte mindenik- ben visszatérnek ugyanazon elemek, nem mindig szigorúan ugyana­zon sorrendben, de felépítésük mégis nagyon jellemző. Hat elemet lehet megkülönböztetni a szerződésekben általában: 1. Praeambulum. Ebben a szerződést készítő nagy király közli személyi adatait, nevét, rangját, apja nevét. Ennek ószövetségi párhu­zama Jahve önkijelentése. 2. Történelmi prológus. A történelmi előzmények felidézése, olykor egészen hosszan, máskor csak rövid utalásszerűén. Ezzel állít­64

Next

/
Thumbnails
Contents