Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben

A SZÖVETSÉG FOGALMA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

Versicherung bewirkt eine Verbindung, den Bund." (Westermann, Claus: Genesisl7. und die Bedeutung von bérit, in: Erträge der Forschung am Alten Testament. Gesammelte Studien. III, 1984. 71- 72. pp.) Egy teológiai fogalom kialakulását figyeli meg ebben Claus Westermann. A jelentésbővülés nemcsak erre az egy fejezetre érvényes, hanem magára a fogalomra. Ezt mások más módon mutatják ki.

6. Martin Noth továbbhalad azon a vonalon, amelyet }. Begrich vázolt fel. A Begrich által megkülönböztetett két viszony mellé állít egy harmadikat. Azt az esetet, amikor két egyenlő fél között egy fölöttük álló harmadik köt szövetséget a két egyenlő fél között. Ha az első kettőt Bundesgewährung-nak és Bundesvertrag-nak lehet nevezni, akkor ezt a harmadikat Bundesvermittlung-nak. A Mari-ban talált szövegekben mutat ki először ilyen viszonyt. Az Ószövetségben legtisztábban a 2Kir 11,17-ben találja meg ezt a viszonyt. A király és a nép között köt szövetséget egy harmadik, a főpap. Az ugyan kérdéses, hogy a főpap mennyiben áll mind a kettő fölött, sőt még az is, hogy valóban erről a hármas viszonyról van-e itt szó. A Józsué 24,25- ben is ezt a viszonyt véli Noth fölfedezni, és a 2Kir 23,3-ban. Úgy gondolja, hogy ez a forma lehetett az ősi szövetségkötési forma, amikor egy harmadik köt szövetséget két alárendeltje között. H. W. Wolff erre a viszonyra, amely tisztán valójában csak a Mari-ban talált szövegekben van meg, az Ószövetségben találóbb példákat vél felfedezni. A Hós 2,20-ban ilyen szövetségkötést talál, ahol Isten fölötte áll mind az embernek, mind a természetnek. Az Ez 34,25-ben találja Wolff ugyanezt a viszonyt. (Wolff, H. W. : Jahwe als Bundesvermittler. Vetus Testamentum. 1956. 316 - 320. pp.) Új jelentéstartalmat ez a felfogás nem csatolt az eddigihez, de erősítette Westremann állítását, hogy a bérit fogalmához a felek közötti kapcsolat, a közösség hozzátartozik.

7. Johannes Pedersen még a század elején készített hozzászólást a bérit értelmének meghatározásához. (Pedersen, Johannes : Der Eid bei den Semiten in seinem Verhältnis zu Verwandten Erscheinungen sowie die Stellung des Eides im Islam. 1914.) Nem magát a fogalmat, vagy annak előfordulási helyeit elemezte, hanem a sémi gondolkodás összefüggésébe kívánta a fogalmat elhelyezni. Azt állapítja meg, hogy ez a fogalom is a törzsi élet rendjében gyökerezik, ahol a megmaradást, a biztonságot a törzsek egysége, az összetartozás, a törzsön belüli kölcsönös segítségnyújtás tette lehetővé. „Berit kann... durch das arabische 'ahd wiedergegeben werden und bezeichnet wie dies das gegenseitige Verhältnis der Zusammengehörigen mit allen Rechte und Pflichten, welche dies Verhältnis für die Beteiligten mit sich führt. Von dieser umfassenden Bedeutung aus werden wir alle

59