Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)
A KERESZTYÉN TÁRSADALOMNAK VÉGE - DE KRISZTUSNAK NEM ség a szerelemmel - vagy ha úgy tetszik, a Szent Ágoston szerinti Isten városa összehasonlítva azzal a földi várossal, amelyben átmenetileg élünk. A keresztyénség megalapítója természetesen Krisztus volt. A keresztyén világ alapítójának feltételezem, hogy Konstantin császár tarthatjuk. Magam is és Sheen püspök is hisszük, hogy nem Krisztus ke- resztyénsége az, ami most tehetetlenül vergődik. Úgy is mondhatnánk, hogy Krisztus maga törölte el a keresztyén világot, még mielőtt elkezdődött volna, azzal a kijelentésével, hogy az Ö országa nem ebből a világból való. Ez a legmesszebb ható és legfontosabb kijelentéseinek egyike volt. A keresztyén világ Konstantin császárral vette kezdetét. A keresztyénség az inkarnációval kezdődött el, azzal a nagyszerű pillanattal, amelyekről - ahogyan az apokrif bölcsességirodalom csodálatosan így ír: „... amikor a csend nyugalma vette körül a mindenséget, és az éjszaka a szokott gyorsasággal elérte az éjfélt, a te mindenható szavad a mennyekből, a királyi trónusok felől mint kérlelhetetlen harcos a pusztulásra ítélt föld közepén termett..."9 Vagy ahogyan már előbb is idéztem magát az Urat: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak". A keresztyén világ viszont azzal kezdődött, amikor Konstantin egy politikai aktusként elhatározta, hogy tolerálja, sőt mi több pozitív megkülönböztetésben részesíti az egyházat, és a lehető legszorosabb szálakkal egyesíti azt a világi hatalommal. Ez a negyedik század elején történt. Egy hasonló helyzet - ami könnyen meg is történhet - az lenne, ha a Szovjetunióban egy keresztyén ébredési mozgalom elérne egy olyan határt, amelynél a hatalmon levő kisebbség, a Kommunista Párt már elhatározná, hogy alternatív ideológiaként a marxizmus mellett beolvasztja azt ugyanúgy, ahogy a cárok idején az orosz ortodox egyházat beolvasztották az államba. A 1939-45-ös háború alatt, Oroszország legsötétebb napjaiban, amikor a német hadsereg csak néhány kilométerre volt mind Lening- rádtól, mind Moszkvától, Sztálin a legelképesztőbb dolgot művelte. Azt gondolnánk, hogy meggyőződéses marxistaként A tőkéből olvastatott fel a szovjet rádióban, hogy honfitársai abból merítsenek erőt és bátorságot. Azonban nem így tett: Marx nevét azokban a sötét órákban még csak meg sem említették. Lépése jellegzetesen sztálini volt: az addig munkatáborban sínylődő pátriárkát és egy vagy két magas rangú papot a Kremlbe hozatott, és újra hivatalba helyezte őket. Más szóval ideiglenesen újra felállította az Orosz Ortodox Egyházat. Ez is 9 Salamon bölcsessége 18,14-15 19
