Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)
Malcom Muggeridge szeként vagy egy teológiai fakultáson jól elkülönítve, a diákság többsége számára hozzáférhetetlenül történik ez. A vallásos buzgóság a diákok között szégyellnivaló, a Biblia tekintélyébe vetett hit nem ápolnivaló élet, hanem felvilágosításra szoruló naivitás. A művészet, az irodalom és a tudományok terén azokat a tudósokat, akik a ke- resztyénség iránti elkötelezettség jeleit mutatják, valószínűleg egy vállrándítással elintézik mint különcöt, vagy mint aki túlzottan leegyszerűsíti a dolgokat. Ezzel egy időben maga az igazság is leértékelődött, különösen a humán- és a társadalomtudományok területén, de egyre fokozódó mértékben a természettudományokban is; a belőle levonható következtetések, de még puszta léte is kétségbevonható. Úgy tűnik, az egyetemek a széttöredezettséget segítik elő egyrészt azzal, hogy előnyben részesítik a szakosodást és a gyakorlati képzést - ezzel aláásva az általános műveltség elsajátítását; másrészt azzal, hogy semmibe sem veszik az akadémiai közösség spirituális, erkölcsi és lelki egészségének hanyatlását. Ebben a közegben Pascal szellemiségének időszerűsége vitathatatlan. Pascal átfogó szemlélete említésre méltó. A tizenhetedik századi Franciaország a modern természettudományok aranykorát élte. Ez egyúttal egy nagy vallási ébredés kora is volt. így amikor a fiatal Blaise a mindent átfogó igazság után sóvárogva, elkezdett mást is kutatni a matematikán és a tudományon kívül, egy kiterjedt, a filozófiával, metafizikával és a vallással aktívan foglalkozó tudóstársaságra lelt. A Les Pensées mély gondolataiból Pascal kutatásának és keresztyén hitre jutásának gyümölcse is nyilvánvalóvá válik, sőt bizonyítéka annak, hogy képes volt kialakítani az emberi megtapasztalás egységes, integrált megértését. Élete hátralevő részét Jézus Krisztus dicsőítésének szentelte, ugyanakkor nem fordított hátat a matematikának és a tudományoknak sem. Rájött arra, hogy a következetes racionalitás összeegyeztethető az élő Isten buzgó imádatával, szeretheti valaki Istent elméjével, és Isten szolgálatába állíthatja értelmét. Albert N. Wells mutat rá Pascal's Recovery of Man's Wholeness (Az ember teljességének helyreállítása Pascalnál) címet viselő bevezető kötetében arra, hogy Jézus Krisztust minden igazság egyetlen alapjául véve, Pascal következetesen ragaszkodott ehhez az alapelvhez élete minden területén. Vagyis ahhoz, hogy minden komplexitás és töredékesség mögött egy egyszerű, mindent magába foglaló igazságot lehet felfedezni. Például a számológép kifejlesztésénél azt az egyszerű ötletet hasznosította, hogy egy kerék fordulatainak a megszámolásával a számtani alapműveletek végrehajthatóak. Az ötlet annyira gazdag, hogy később a sebességmérő, fordulatszámmérő eszközök, valamint az elektromos 8
