Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői
Kádár Ferenc Ugyanígy meg kell ismerni a textus témáját és ezzel összefüggésben kell meghatározni, hogy mi legyen az igehirdetés témája. Tehát: a textus és igehirdetés célja, témája összefügg, de nem egy és ugyanaz! Ezek alapján kimondhatjuk, hogy egyszerre kell érvényesülnie a prédikáció textushoz kötöttségének és önállóságának. Egy hasonlattal élvef olyan ez, mint az anya és a születendő gyermek - összeköttettek és mégis két életről van szó. Fontos, hogy az igehirdetés tükrözze a textus jellegét40, hangvételét, képrendszerét. Fontos, hogy kövesse az alapige gondolati, cselekménybeli mozgását, dinamikáját41. És fontos a textus hangsúlyainak felismerése, annak megkülönbözetése, ami lényeges és kevésbé lényeges. De mindezt kreatív módon, „saját lábán" megállva, sajátos törvényei segítségével valósítsa meg a prédikáció! Hogy textusszerű lesz-e az igehirdetés, annak nem a szószéken kell eldőlnie, hanem a felkészülés küzdelmes-szép időszakában. Nézzük ennek főbb gyakorlati vonatkozásait! Mi legyen a textus? A textusválasztás lehetséges módjairól a homiletikák gyakorlati része beszél. Itt csak felsorolásszerűen érintjük a fontosabbakat. Reformátori örökségként ma is alkalmazott textusválasztási módszer a lectio continua, egy-egy bibliai könyv folyamatos magyarázata. Szélesebb körben elfogadott a Bibliaolvasó Kalauz napi Igéi közül való választás. De ezek mellett sokan a teljesen szabad textusválasztás hívei, és alkalmi sorozatok is előfordulnak. Le kell szögeznünk, hogy nem technikai kérdésről van itt szó. Az igeválasztás harc, tusakodás, ahogyan Thumeysen fogalmazza42. Az Ésa 40,6 eseménye játszódik itt le: „Egy hang szól: Kiálts! Én kérdeztem: Mit kiáltsak?" Isten akarata az Ige hirdetése. Nekünk tőle kell tudakolnunk, hogy mit akar üzenni, s Ő majd megadja az üzenetet, ha figyelünk szavára... A textus kiválasztásánál fontos elv az, hogy alapigénk a bibliai szöveg összefüggő szakasza, perikópája legyen. Ha rövidebb szakaszt, perikópa-részletet választunk, nagyobb a veszélye annak, hogy „az 40 Ravasz László beszél a Szentírás lírai-epikus-drámai jellegéről és ennek követéséről (ld.: Gyakorlati bibliamagyarázat, Károlyi Emlékkönyv, 240-256.O.). 41 Pásztor: Homiletika 214k. 42 Eduard Thurneysen: Az Ige szolgálata (Sopron, 1942) 83k. 18
