Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - RÉGISÉGEK, EMLÉKEK - Horváth Barna: Pályánk emlékezete VIII.

Horváth Barna

Nem úgy az én szegény Péter Zoltán barátom, aki tanító volt és direkt elindult Ernőd felé a Zsinór-úton. Meg is járta Emődöt a tilalom ellenére, mert feszült benne a nyugtalanság. Talán mondtak is neki olyasmit, hogy figyelje a papot, de ő inkább hegedűvel szerette kifejezni érzéseit. Érezte, tudta-e, hogy kevés ideje van hátra? Teli pohárral szerette az életet naponként felköszönteni. Az volt a mondása Ady nyomán, hogy „Bízd rám hittel fehér hóságod". Pár év múlva Mezőnagymihályon eltemettük.

De még előbb sokszor jött frissen és tettrekészen és kérdezte, hogy mit segítsen. Akkor kezdődött nálam a festő korszak, amikor parókiához jutva, mindent át akartam festeni. Dörzspapír, hígító, ecsetek /olykor beszáradva/ arról szóltak, hogy elkezdődött a felújítási mánia. A régi, nagyméretű ajtókon, ablakokon áthaladva, padlófestés következett, majd egyik télen a beomlott szószék-korona is szétszedve elemekre, a konyhaasztalra került. Zoltán sokat segített, mert szerette a szépet és szenvedett a korhadástól, a „lelketlenség"-től is. Amikor a szószék háttámlája mögött egy köteg száraz dohányt találtunk, megfejtettük, hogy azt csak az öreg Vankuncz Károly, volt kurátor rejthette oda a fináncok elől. Barátom, aki politechnikát is tanított, az iskola műhelyében sok mindent megcsinált. Fúrnír lemezből betűket vágott ki és félkörívben rögzítette a templom bejárata fölött. A gyülekezeti terem bejáratára ez írattatott: JÖJJETEK ÉNHOZZÁM MINDNYÁJAN! Hamarosan elterjedtek ezek a feliratok a szomszéd falvakban is. A járási pártbizottságon bizonyára nem dicsérték meg azért, hogy papbarátsággal tüntetett és hívogató feliratokat szögezett a falra.

Közben a toronysüveg felépítése is megkezdődött. Úgy mondták, hogy még 1941-ben szélvihar döntötte le és a háború miatt nem is foglalkoztak vele. Befedték a csonkot és a gólya birtokba vette a remek fészek-helyet. Hegedűs Ferenc miskolci ácsmesterrel megállapodtunk és néhány hónap alatt elkészült az új toronysüveg. Ezután a harang villamosítása következett, majd a szerencsi építőmester, Asztalos Bertalan kőművesei a teljes külső felújítást végezték el. A templom belső terében riasztó látvány volt a karzaton telepített orgona megnyomorodása. A mennyezet ugyanis belenehezült az orgonába és szétnyomta annak legnagyobb sípjait. Nem volt könnyű meggyőzni a presbitériumot ahhoz, hogy vegyék le az orgonát a karzatról és épüljön fel újra, a szószék közelében. Többen morogtak emiatt, mert nem

180