Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői

A REFORMÁTUS IGEHIRDETÉS LÉNYEGE ÉS LEGFŐBB JELLEMZŐI

sége, sőt bűne ellenére is megtörténik a csoda: megszólal a Krisztus evangéliuma, megszólal az az Ige, amely 'üdvözítheti a hívőket'..."22.

A Krisztust hirdető igehirdetésben tehát nem emberi teljesítmény áll előttünk, hanem csoda történik: az szól, akinek hatalma van (Mt 7,29), akiről angyal hirdetett nagy örömet (Lk 2,11), mennyei hang vallott így: „Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok" (Mk 9,7), s akiről angyalok vallották: „Nincs itt, hanem feltámadt!" (Lk 24,6).

De hogyan valósítható meg mindez a gyakorlatban? Milyen legyen a Krisztust hirdető prédikáció? Rögtön le kell szögeznünk, hogy a Krisztus-hirdetés nem módszer kérdése. Krisztusra mutatni nem mennyiségi értelemben, hanem minőségi értelemben lehet. A Krisz- tus-prédikálás nem Krisztus-misztika, vagy Krisztus-líra, de nem is retorikai műfogás, amit be lehet gyakorolni. Az egész prédikációnak - mint ahogy a prédikátornak is - krisztusi alapállásúnak kell lennie. Az igehirdető tevékenysége krisztusi cselekedet. A próféták teljes készültsége szükséges - meghallani és kimondani: „így szól az Úr!" Elengedhetetlen az apostoli felismerés: „Senki sem mondhatja 'Jézus Úr', csakis a Szentlélek által" (I. Kor 12,3). Isten Lelke teszi késszé az igehirdetőt, hogy az üdvtörténet centrumát felismerje és arról bizonyságot tegyen. Isten Lelke adja a felismerést: „Örök élet beszéde van nálad" (Jn 6,68), s Ő adja a lehetőséget arra, hogy igehirdetésünkben ez az „örök élet beszéde" szólalhasson meg.

Segítségünkre van a már említett tény, hogy a Szentírás minden Igéje a teljes írás része, így kapcsolatban van a kijelentés centrumával, a Krisztus-eseménnyel. Az evangéliumi történetek esetében közvetlen megoldás kínálkozik, ahol magát Jézus Krisztust látjuk cselekedni és halljuk beszélni. Az evangéliumokból vett textus alapján is a I. Kor 2,2 szerint kell prédikálnunk, a Megváltót kell láttatnunk. Példaként a Mt 4,lkk-re hadd utaljak: Jézus győzelme a kísértő felett előre mutat végső győzelmére, a keresztre.

Közvetett lehetőségünk van az Ótestamentum Krisztusra mutató szakaszai magyarázatánál (pl. messiási ígéretek, ÓT-i előképek...), vagy az Új testamentumból az apostoli levelek Krisztusról szóló bizonyságtétele magyarázatánál. A textus ott és akkor érvényes üzenetét megértve vezethetjük át az üzenet fonalát a kijelentés fókuszán, a

22 Dr. Boross Géza: Homiletika (Bp., 1994) 28.o.

11