Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
A BERIT SZÓ EREDETE köt szövetséget zsoldosokkal és egyéb csoportokkal, és feladatokat ró rájuk. Albright megtalálja még egyiptomi szövegekben is a b r j t szót, de nem vonhat le belőle további következtetéseket, mivel az egyiptológusok között nincs egyetértés a brt ill. a brjt szó jelentését illetően. Az egyiptomi szövegekben való előfordulást M. Görg is kiértékelte, de az ő eredményeire a későbbiekben térünk vissza. A Qatna-i szövegek megfejtésében úgy tűnik, hogy Albright a kifejezés egyik részét, a TAR-t jól fejtette meg. A szótárak számolnak azzal, hogy a TAR-t úgy kell érteni, mint az akkád parasu-1. Egy lépéssel még tovább vezet az a megfigyelés, hogy az új sumérban a TAR bíráskodási dokumentumokban ebben az értelemben jelenik meg: esküdni, megesküdni, esküt letenni, eskü alá vonni. Szinte a bírósági eljárás terminus technicusa. Mindig olyan fogalmakkal áll kapcsolatban, amelyek eskü letételét, eskü kivételét jelentik. A probléma akkor kezdődik, amikor az akkád- ban vizsgáljuk. Itt ugyanis hasonló összefüggésben nem fordul elő. Esetleg arra lehet gondolni, hogy egy periférikus akkádban megmaradt kifejezéssel van dolgunk, ami Qatna földrajzi és etnikai adottságaira tekintettel nem volna lehetetlen, de amíg a periférikus akkádban sem mutatkozik ennek a használata, addig nem sokat lehet róla mondani. Különösen problematikusnak látja Soggin azt, hogy a beriti-1 a héber bérit-tel összekapcsoljuk, ahogy azt Albright tette. Egyrészt a genitivus nem illik az összefüggésbe, ahogy azt már Bottero észrevette, másrészt kérdés az, hogy miért kell egyértelműnek tekinteni az akkád riksu-\al, s miért nem inkább a bírt = között prepozíció értelmében fogjuk fel. Ez az egész levezetés és magyarázat különösen problematikussá válik a mu n~D kifejezésben. Ha köteléket, bilincset jelent eredetileg a bérit, akkor a JVŰ igével éppen nem egy kapcsolat létrejöttét, hanem annak elvágását, elszakítását jelenti. Helyénvalónak kell tartanunk E. Nielsen megállapítását erről: „to cut - a binding would indeed be an astonishing expression of the idea of covenant-making.”7 Az a próbálkozás tehát, amely a héber bérit szót akkád főnévből kívánná eredeztetni, vagy azzal összekapcsolni, kétes útnak bizonyul. A/2. Eredetileg akkád prepozíció Van egy másik levezetési próbálkozás is, amely szintén az akkádból indul ki, de nem főnév a kiindulás, hanem egy prepozíció. Martin Noth nevéhez fűződik ez a levezetés.8 Noth a II. 37. Mari-i szövegben talál egy olyan részletet, amelyben szövetségkötésről van szó. A szövegrészlet fordítását Noth így adja: „Zum Eseltöten zwischen den Hana-Leuten und Idamaraz brachte man ein Jungtier und Lattich herbei; ich fürchtete meinen Herrn und Hess Jungtier und Lattich nicht zu. Einen Esel, Sohn einer Eselin Hess ich 7 Nielsen, E.: Shechem. A Traditio-Historical Investigation. Kopenhagen, 1959. 114. p. 8 Noth, Martin: Das alttestamentliche Bundschliessen im Lichte eines Mari-Textes. Gesammelte Studien zum Alten Testament. München, 1957. 142-154. pp. 9
