Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Frank Sawyer: A filozófia az első princípiumok nyomában (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
Dr. Frank Sawyer dia-logos-1 vizsgáljuk, láthatjuk a beszéd és tudás kapcsolatát a logos rendszerével. Ebből könnyen következtethetnénk a logos fejlődésére, megnyilatkozására vagy felfedésére gondolat és dialógus segítségével. Szókratész azt mondja, az igazságnak meg kell születnie, a filozófus feladata pedig olyan, mint a szülésznőé. János is beszél arról, hogy a logos eljön a világba és megvilágosítja az embereket. Mivel az Újszövetség az Ószövetségre épül, János logos-a jelentésének értelmezésénél sokkal inkább héber megfelelőkre kell figyelni, nem pedig a görögre. Isten szava az Ószövetségben mindig sokkal határozottabb és személyesebb volt, mint a görög filozófia logos-a. A héber dábár szót először a Genezis 1-ben találjuk, ahol ezt olvashatjuk: “Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság!”. A Biblia tudósít bennünket arról, hogy a mennyet Isten szava alkotta. E beszédnek és parancsnak a fontosságát láthatjuk Jézus életében is, aki megparancsolja a szélnek és a hullámoknak, hogy csendesedjenek le, a betegeknek, hogy gyógyuljanak meg, továbbá Ő volt az, aki egyetlen szavával feltámasztotta a halottat. A Jelenések könyve 19:13 ekképpen foglalja össze: “Ez a név adatott neki: az Isten Igéje.” János evangéliumában a logos a pre-egzisztens Krisztusra utal, aki Istennel van és Istenben van a világ kezdete óta. Erről a Példabeszédek könyve 8:22-31 versekben található bölcsesség himnuszában olvashatunk. Ez a rész a bölcsességről azt mondja, hogy kezdettől, ősidőktől fogva létezik, ott volt Isten mellett, mint alkotó. Mindezt Pál Krisztusra vonatkoztatta. Az apostol gyakran utal a pre-egzisztens Krisztusra. Az Efézusiakhoz írt levél 1. fejezetében is például azt mondja, hogy Isten kiválasztott bennünket Krisztusban “már a világ teremtése előtt” és “Krisztusban egybefoglal mindeneket.” Természetesen a Filippiekhez írt levelében (2:6-11) is beszél erről a magasztos krisztológiáról, az örökkévaló Úrról, aki szolgává lett, szenvedett és most ismét dicsőséges Úr. Mindez azt bizonyítja, hogy Jézus az archó része és a része kell, hogy legyen a keresztyén filozófiának is, melynek figyelembe kell vennie, hogy Ő tart össze mindent (Kolossé 1:15-20). Mivel a filozófia is az archét keresi és egy koherens perspektíva után kutat mindennel (kozmosszal, ismerettel, valósággal, etikával, mindennapi élettel) kapcsolatosan, ezért ez kiindulópont lehetne a keresztyén filozófia számára. Flóré charitas kai alétheías (Kegyelemmel és igazsággal telve) Itt van az igazság szó, mely a görög filozófia második témájára utal: Mi az igaz ismeret? Hogyan juthatunk el az igazsághoz? A nous segítségével? Szókratészi dialóguson keresztül vagy egyfajta józan okfejtés során? János evangéliuma Jézus Krisztussal azonosítja a logos-1, mely Istentől jön, majd azt mondja, Jézus mint világosság, megvilágosodott fény telve igazsággal (pléres alétheías) jött el a világba. Az igazság utalhat etikai aspektusra, ugyanakkor az ismeret igaz megértésére, tehát episztemológiai kérdésre is. A szó görög gyökere a nyíltságra utal. Mai szavakkal úgy fogalmazhatnánk meg, nem szabad 86
