Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia
Dr. Nagy Antal Mihály Miilónak tekintette, de az lKir 9,15-öt, a Salamon építkezéséről szóló tudósítást újrainterpretálta. Bedobta azt a tézist, hogy Salamon nem építette, hanem átépítette az ótestamentumi Miliőt, vagy kijavíttatta. Más magyarázat nem tűnt lehetségesnek, mivel az ásatások egyértelműen azt bizonyították, hogy Miilót eredetileg Salamon uralkodása előtt 370 évvel építették. Kenyon nehézségei abból származtak, hogy ragaszkodott a mükénéi fazekasáruk (késői helladikus 111. A2) tradicionális datálásához. Ezeket a fazekasárukat a hasonlítási alapul szolgáló teli el-amarnai leletek alapján a Kr. e. 14. századra datálták. Viszont, ha az Amarna-kornak az új kronológia szerinti datálását alkalmazzuk, amint erről korábban szó volt, akkor a késői helladilus 11.A2 datálási ideje: Kr. e. 1030-970. A bibliai kronológia szerint Salamon Kr. e. 970-ben követte Dávidot a trónon, így aligha meglepő, ha olyan fazekasárukat találunk Miilóval kapcsolatosan, amilyeneket és amiket Kr. e. 970 körül még használtak, minthogy Salamon Kr. e. 950 körül kezdte el építtetni Miliőt. Az új kronológia tehát megerősíti, hogy a jeruzsálemi Miliőt Salamon építtette, s teljesen fölösleges Kenyon » kijavító tézise Összefoglalva: “A későbronzkori masszív kőterasz építmény, amit Dávid városának keleti lejtője mentén építettek, azonos azzal a jeruzsálemi Milióval, amit Salamon uralkodása idején építettek úgy, ahogyan erről az 1 Kir 9,15 tudósít.” " A fáraó lánya A 2Krón 8,1 1 a következőkről tudósít: “Azután fölvitte Salamon a fáraó leányát Dávid városából abba a palotába, amelyet neki építtetett, mert ezt mondta: Ne lakjék a feleségem Izráel királyának, Dávidnak a palotájában, mert szent hely az, mivel oda került az Úr ládája.” Salamon tehát palotát építtetett főfeleségének, aki egy meg nem nevezett fáraó lánya volt. “Korábban már felállítottam azt a tézist - írja Rohl - , hogy ez a fáraó Haremhab volt, aki Salamon uralkodásának korai szakaszában uralkodott Egyiptomban. Amikor a hetvenes évek elején elkezdtem kutató munkámat, nem voltak túlzott váradalmaim, nevezetesen, hogy az új kronológia theoretikus alapjait az egyiptomi és a palesztinai ásatások során bebizonyítottnak láthatom. Csaknem két évszázada ástak már a régészek a Szentföldön » biblikusán nézve « kevés eredménnyel. Mindig nehezen ment, hogy az épületeket és a tárgyakat kapcsolatba hozzák az Ótestamentum elbeszéléseivel. Ezért aligha várhattam, hogy a még nem bizonyított theóriám mellett azonnal bizonyítékok bukkannak fel - és mégis pontosan ez történt.”12Gabriel Barkay, izráeli professzor a nyolcvanas években egy sokatmondó gyűjteményt mutatott be. Barkay felsorakoztatta l0Roiu„ i. m. 217k. "Roml, i. m. 218.p. i2Rohl, i. m. 219.p. 44
