Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia
Történelem és kronológia azokat a múlt században feltárt régészeti leleteket, amiket nem tudtak pontosan dokumentálni, és összefüggésbe állította saját régészeti kutatásaival. “Az eredmény megerősítette, hogy valamikor a Damaszkuszikaputól északra, Jeruzsálem Heródes korából való falai előtt egy egyiptomi enklávé volt. Barkay a Francia Régészeti Bibliaintézet magazinjában felfedezett egy kis, edényekből álló gyűjteményt, ami az 1882/83. évi ásatásokból származott, valamint tudósításokat azokról a leletekről, amiket az eredeti ásatási helyen találtak.”13A nagyobb tárgyak között a következő fontosabb leletek voltak: Egy egyiptomi sztélé töredék, hieroglif írással. Egy nagyobb áldozati asztal, kőből. Egy ülő nő fejnélküli szobra, tipikusan egyiptomi stílusban. Mészkőből faragott oszlopfő, pálmalegyező stílusban. Barkay szerint ez az oszlopfő a híres » sírkert « táján lehetett, amit többen Jézus igazi sírjának tekintenek. Barkay professzor szerint az egyiptomi stílusú épületnek a Damaszkuszi-kapu előtt, valahol a nabluszi (bibliai sikemi) út közelében kellett lennie. Minthogy a szóban forgó területen talált alabástromok a 18. dinasztia korából származnak (KB IIA), Barkay az épületet a kései 18., vagy a korai 19. dinasztia korába datálta. Az eddigi leletek alapján azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen célt szolgálhatott ez a bizonyos épület (palota, templom, sír?). Mindenesetre, ha “ezeket a leleteket - írja Rohl - könyvünk új kronológiájának a keretébe helyezzük, akkor érdekes perspektíva nyílik meg előttünk. A tények egyszerűen arról beszélnek, hogy a/ ez az egyetlen olyan épület, amit az egykori Jeruzsálemben találtak, ami az egyiptomi építészet jeleit viseli; b / tudomásunk szerint az egyetlen épület Izraelben, ami egyiptomiaknak épült (az Ószövetség alapján) az, amit Salamon építtetett a fáraó lányának. A tradicionális kronológia szerint Barkay leleteinek a késői bronzkorba való helyezése túl korai lenne, hogy kapcsolatba hozható lehessen Salamon korával. Ezzel szemben viszont egészen jól beilleszthető új kronológiánkba. Ha tehát joggal tekinthető Salamon egyiptomi felesége rezidenciájának, akkor ez pontosan megfelel a 2Krón 8,11 tudósításának. Ott arról van szó, hogy Salamon » fölvitte « a fáraó lányát a Dávid városából abba a palotába, amelyet neki építtetett. Tudjuk, hogy a bibliai történetíró nagyon pontosan lokalizálta az egyiptomi királyné rezidenciáját. Salamon egy olyan hegyen építette a királyné palotáját, ami Jeruzsálem városa fölé emelkedett. A palota a régi város, s annak új szent területe, a Templomhegy felől nézve, valóban fölfelé volt.” 14 I3Rohl, i. m. 219.p. I4Rohl, i. m. 220k. 45
