Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Vadnai Zoltán: A tanítványok Márk evangéliumában
A TANÍTVÁNYOK MÁRK EVANGÉLIUMÁBAN tottak valakit az ördögűzéstől, mert „nem követ minket" mondja János. Azok után írja le ezt Márk, hogy a tanítványoknak pedig nem sikerül kiűzni az ördögöt. "Ne tiltsátok el"- hangzik Jézus válasza. A 8., 9., 10. rész megvizsgálása után tehát az olvasó szinte választás elé kerül, Jézus mellé álljon vagy a tanítványok mellé. Márk ítélete világos, és az olvasó látja, hogy ezekhez a tanítványokhoz nem érdemes tartozni, mert nem olyanok, amilyenek voltak, vagy amilyennek Jézus akarja látni a követőit. Persze éppen ezek a nehézségek, melyekről e részek kapcsán szóltunk, emlékeztetik is az olvasót, hogy saját magatartása is sok mindenben azokéra a tanítványokéra hasonlít, akik Jézus érteden követőinek bizonyultak. A csőd A következő, amire tekintenünk kell továbbvíve szemlélődésünket, az a Mk 13. Tudjuk, hogy itt beszél Jézus tanítványainak a jövőről, a végidők jeleiről, valamint arról, ami tanítványaira vár majd az elkövetkező időben. A szenvedés, üldöztetés, próbák képei jönnek itt elő. Nagyon érdekes funkciója van ennek a résznek. Jézus szavai - úgy tűnik - primér módon a távolabbi jövőről szólnak, arról, hogy mi vár majd tanítványaira ebben a világban. Meghúzza a vonalat egészen az utolsó időkig: "és akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben és nagy dicsőséggel." Krisztusnak ez a beszéde tehát jóval túlmutat az evangéliumban feltárt események idősíkján. Ha azonban figyelmesen olvassuk az evangélium utolsó fejezeteit, akkor rájövünk, hogy mennyire szoros összefüggés van ezen 13. rész és a következő 14. között, ahol Jézus gyötrődése, elfogatása, megkínozása van elbeszélve. Kiderül, hogy az a szituáció, amiről szólt Jézus tanítványainak, amelyik az evangélium idősíkja után jön majd el, az a 14. részben már meg is valósul az ő számukra. Jézus elfogása, hogy a zsidó vezetők katonákkal lecsapnak rá és tanítványaira, majd a nagytanács előtti felelősségre vonás, a köpködések, az arculcsapások azt mondják el az olvasónak, hogy itt van az üldözés, a szorongattatás ideje. Igen ám, de Jézus nem csak azt mondja el tanítványainak a 13. részben, hogy mi lesz a tanítványi sors, hanem azt is, hogy azokban a szituációkban, hogyan kell viselkedni Jézus tanítványainak. Jézus azt mondja, hogy törvényszékeknek adnak át titeket, gyűlöletesek lesztek, üldöznek, halálra adnak. De aki mindvégig kitart, az üdvözül! tmopevco =kitart, állhatatosan megmarad valami mellett mindenképpen. Egyik alapkifejezése az őskeresz- tyénségnek, különösen az üldöztetésekre tekintve a U7iopovr|. A másik tanítványi erény a kitartás mellett az éberség, a vigyázás, ahogyan általában Károli fordítja, ypriyopeco az ige. Szintén fontos szó az Újszövetségben végig: ébernek lenni, vigyázni, nem meglankadni az imádkozásban, a keresztyén életben. A 13. rész Jézus példázatával zárul, hogy a ház ura elutazik és rábízza a szolgákra a tennivalókat. Azokat pedig állandóan végezni kell, nem lehet pihenni, eljátszani a rájuk bízott felelősséget. „Hogy31
