Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés Erdélyben (Magyarországon is) az új naptár védelmezői a magyar Szántó (Arator) István és a német születésű Wolf Seredhinus, kolozsvári jezsuiták voltak. Az új naptárt pedig Beregszászi Péter, váradi protestáns lelkész védte. A két fél közötti harcra egy 1585-ben, Nagyváradon kiadott ó naptár adta az okot. Erdélyben országgyűlésileg 1590-ben fogadták el az új naptárt a következő szavakkal: „az új Calendarium ez országba is bevétetett azért, mivelhogy más szomszéd közelebb való keresztyén országokban is acceptáltattatott”. A protestáns rendek azonban az új naptárt nem fogadták el, sőt 1591. február 10-én 12 vármegye gyűlt össze Nagykárolyba (nagykárolyi zsinat), hogy ellenszegülésüket hitelveik alapján is igazolják. A rendek azért nem fogadták el az új naptárt, mert XIII. Gergely pápa a naptár mellé csatolt bullájában azt állítja, hogy:- a naptár kijavítása és kihirdetése a pápa tisztének gondjai közé tartozik, Az évek tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a pápa a reformált egyházaknak nem pásztora, hanem ellensége. A reformált egyházak pedig nem vetik magukat a pápa pásztori tiszte gondjai alá.- a pápa a bullában apostoli tejhatalmával parancsolja, hogy az ő megújított naptárát fogadja el minden nép és tartsa meg sértetlenül A reformált egyházak nem ismerik el az ő hatalmát, mint önkényesen parancsoló hatóságot.- a pápa a bullában azt is említi, hogy azért kell az új naptárt elfogadni, hogy a meghalt szenteket a haláluk pontos idejében lehessen megünnepelni.14 Később több zsinat kifejezte az új naptár melletti állásfoglalását és országgyűlés által megszabott büntetés terhe alatt kötelezte annak elfogadását. A régi naptárt (Julianus-féle) a máramarosi kerület református egyházai használták legtovább. Az 1623. január 18-án tartott debreceni zsinat megparancsolta ugyan, hogy a kerület az új naptárt használja, de az erre a felszólításra nem reagált azonnal. A kerület ebben a kérdésben véleményt kért Bethlen István, erdélyi kormányzó és máramarosi főispántól. Bethlen csak 1625-ben határozott és ekkor elrendelte az új naptár bevezetését. Tehát, 1625 után az ó naptár használata Erdélyben (Magyarországon is) megszűnt. 14 Knauz Nándor: Kortan..., Budapest 1877. 31-32. pp. Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar reformata zsinatok végzései, Budapest, 1881. 698-706. pp. 75
