Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)

Tanás^i A.rpád

hirdessék ki a birodalomban és alkalmazzák. Ugyanakkor vannak adataink arra nézve is, hogy az új naptárt kihirdetése után használták. Báthory Miklós országbíró, Somogy, Szabolcs- és Szatmár megyék főispánja 1584-ben írott egyik levelét így keltezte: secundum cursum novi Celendarii. A katolikus főpapság érdeklődéssel kísérte a naptárjavítást és az új naptár terjedését, majd kihirdette az alpapságnak és elrendelte használatát. Ugyanezt látjuk Szepes megyének 1584. június 15-én Bornemissza Gergelyhez intézett leveléből is. A trencséni püspök felszólította a megyebeli papságot az új naptár elfogadására, akkor Forgách Imre a selmeci városhatósághoz fordult tanácsért. Mint Trencsén megye főispánja javadalomvesztés terhe alatt elrendelte, hogy az új naptárt ne fogadják el addig, amíg azt az országgyűlés el nem fogadja. Az 1588-as országgyűlés 28-as cikke által elfogadta az új naptárt és annak használatát kötelezővé tette. A nemesség ezen az országgyűlésen kijelentette, hogy nem a pápa iránti tiszteletéből teszi, hanem a király kérésére.13 Protestáns vidékeken /Svájc, Németország, Erdély) sok nehézséget okozott a húsvétünneplés kérdése is, mert a katolikusok az új naptár szerint ünnepeltek, a protestánsok a régi szerint.

b./ Az új naptár protestáns vidékeken való bevezetése sokkal nehezebben és később történt, mint a katolikus területeken. A protestánsok az új naptár bevezetésében katolikus bekebelezési szándékot láttak. Németországban már az 1582-ben tartott augsburgi gyűlésen szóba került az új naptár bevezetése, azonban a szász választófejedelem és a protestáns rendek elutasították. 1699. szeptember 23-án a német protestáns rendek (Hollandia és Dánia is) elfogadták az új naptárt (1700-ban vezették be) azzal a különbséggel, hogy nem a Gergely-féle epakták, hanem Kepler által kidolgozott Rudolf-féle táblák szerint számították a húsvétot. Ebből újabb nehézségek keletkeztek, mert a kétféle számítás miatt a húsvétot nem ünnepelték egyszerre. Végül 1775-ben elfogadták a Gergely-féle húsvétszámítást.

Németországgal és Hollandiával együtt Svájc protestáns területei is 1700-ban elfogadták az új naptárt, Anglia és Írország pedig Bradley (+1762), csillagász hatására 1752. szeptember 2/13- án. IX. Károly Svédország királya a nép zavargásától tartva úgy határozott, hogy a lemaradt tíz napot nem egyszerre fogja beiktatni, hanem rendre 1696-1744 között. Azonban az új naptárt végül is csak 1753. március elsején sikerült bevezetni.

13 Knauz Nándor: Kortan..., Budapest 1877. 28-30. pp.

74