Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés Annak ellenére, hogy a régi naptár ily jellegzetes újításon esett át, mégsem mondható tökéletesnek, mert ebben is az alapul vett év is 26,02 mp-cel hosszabb, mint a csillagászati év. Ez azt jelenti, hogy minden 3323 év elteltével a Gergely-féle naptárba be kell toldani egy napot. c./ XIII. Gergely pápa a húsvéttáblák alapján számított holdtölte időpontja és a valóságos holdtölte időpontja közötti eltérést úgy oldotta meg, hogy a négy napnyi lemaradást bepótolta és a homályossá és bizonytalanná vált aranyszámokat és vasárnapi betűt felcserélte a megbízható epaktakörrel és az örökös vasárnapi betűvel. Az epaktakör azt mutatja, hogy az évnek bizonyos meghatározott napján a Hold és fázisai hány naposak, vagyis hány nap telt el addig a napig a legutolsó újhold óta. A holdtölte előre történő meghatározása lehetővé tette az örökös húsvéttáblák megszerkesztését, melyekből meg lehet állapítani a jövő bármely évének húsvétdátumát. Az epaktakör segítségével történő számítás annyira pontos, hogy az újhold állásához viszonyított egy napnyi eltérés csak 9300 év elteltével észlelhető majd. Az új naptár bevezetése Nyugaton Az 1582-es új naptárt (Gergely-féle naptár) a katolikus vidékek rendre elfogadták különösebb ellenállás nélkül. Olaszország, Spanyolország és Portugália a kihirdetés napján, vagyis 1582. október 5/15-én fogadta el; Franciaország, III. Henrik parancsára, két hónappal később, vagyis 1582. december 10/20-án, Dánia december 21-én, a németalföldi katolikus vidékek 1583. január elsején, a svájci katolikus kantonok pedig 1584-ben. Báthory István, lengyel király 1584-ben fogadta el és vezette be az új naptárt. Megparancsolta, hogy ezután minden hivatalos iratot az új naptár szerint keltezzenek. Ugyanezt tette már előbb Rudolf császár Ausztriában és Csehszlovákiában.12 Pisa és Firenze pedig 1750. január elsején fogadta el. Magyarországon az új naptárt Rudolf császár 1583-ben vezette be és elrendelte annak használatát. Világosan tanúsítja ezt Drakovics György, kalocsai érsek Sopron városához intézett levele (Bécsből írta 1583. szeptember 21-én). Levelében tudatja, hogy XIII. Gergely pápa elrendelte az új naptár használatát, ezt 12 Pr. Prof. Braniste Éne: Problema unifícarii Calendarului liturgie in Bisericile Ortodoxé Ortodoxia, 1955. nr. 2, 192. p. Knauz Nándor: Kortan..., Budapest, 1877. 27-28. pp. 73
