Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete

Dr. Börzsönyi József

ben az esetben önelkötelezésről van szó. A másikra rótt kötelességről van szó abban a szerződésben, amelyik Barga’ja KTK királya és Maii'el Árpád királya között jött létre a Kr.e. 8. században, vagy egy másik ugyanebből a korból való szerződésben, amelyet V. Assurnirari és az Árpád-i Miti’ih< kötött. A már említett ARM II, 37 szövegben a szamár megölése arra a kötelezettségre utal, amelyet két partner magára vesz egy harmadik jelenlétében. Említhetnénk a hettita katonai esküszertartást, amelyben az összegyűlt sereg előtt különböző cselekményekben mutatják be az esküszegő sorsát. A szertartásban az átok következményeit magára veszi a sereg. Az Assurnirari és Mati’ilu közötti szerződésben külön említés történik arról, hogy azt az állatot, amelyiknek a fejét levágják, nem áldozat bemutatására vitték oda. A hitszegő sorsát nemcsak állatokon, hanem tárgyakon is bemutatták. Mindezek megerősítik Kutschot abban a meggyőződésében, hogy a Gén. 15-ben és Jeremiásnál sem áldozatra gondol a szöveg leírója, hanem a szövetségkötés jelképes cselekedeteiről hallunk ezeken a helyeken. A ÍVŰ Í11D értelme tehát nem az áldozati állat levágásából vezethető le, hanem azzal a szokással hozandó kapcsolatba, hogy szövetségkötéskor levágnak egy állatot, és annak kettéhasított darabjai között átmennek. Ennek a magyarázatnak legfőbb nehézsége abban van, hogy a ÍVŰ ÍVD kifejezés éppen annak az ellenkezőjét írja le, mint amit azon érteni szoktak. így kellene ugyanis fordítani: „szövetséget szétvágni”, és mégis éppen a szövetség létehozását értjük alatta. Az értelmi fonákság feloldására a görög és latin párhuzamokra szoktak hivatkozni. Ahogy a őpiaa vagy a foedus nem a tárgyat jelöli, amit szétvágnak, úgy a bérit sem a HÍD ige közvetlen tárgya. A közvetlen tárgy az állat, amely a szövetségkötéskor szétvágásra kerül jelképes cselekedetként. A ÍVŰ n~Ű tehát egy olyan lerövidített kifejezésnek fogható fel, ahol a közvetlen tárgy háttérbe szorult, és egy másik, a cselekmény célját, eredményét jelölő tárgy lépett a helyére. McCarthy ezt mondja erről: „Here the linguistic short circuir has produced a paradox”.28 Vajon meg kell-e elégednünk ezzel a paradoxonnal, vagy lehetséges-e más magyarázatot találni? Johannes Pedersen más magyarázatot keres ennek a kifejezésnek a magyarázatára. Arra mutat rá, hogy a görög párhuzam nem egészen helytálló, nem kellően meggyőző. „Aber der Unterschied zwischen dem Hebräischen und dem Griechischen ist, dass opKtcx auch die bei der Zeremonie verwendeten Tiere bedeuten kann, während wir bérit nie in diesem Sinne gebraucht finden. Es kommt hinzu, dass die Handlung in Gen. 15. keineswegs eine so charakteristische Bundeszeremonie ist, wie man gewöhnlich annimmt. Wir müssen daher viel eher die Ursache dieses Sprachgebrauchs in dem bei den Semiten oft zu beobachtenden Übergang zwischen den Bedeutungen „schneiden” und „entscheiden”, „abmachen” suchen und lieber, anstatt Analogien bei den Griechen, die Aufklärung bei den Arabern zu finden trachten, wo der Ausdruck kata'a jaminan eine ziemlich genaue Parallele zu dem

28 McCarthy, Dennis J.: Treaty and Covenant. Róma, 1963. 55. p.

20