Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
időpontjának március 10-ét vagy 11-ét ajánlja és minden 134 évben egy szökőnapot iktat ki. n. / Albert Pigius (+1542) teológus, matematikus és csillagász 1518-ban az laterani tanácskozás után küldte el a pápához az „Astrologiae defensio adversus prognosticatorum vulgus” című előkészítő asztronómiai tanulmányát, a második naptárjavítási tanulmányát pedig 1520-ban. Azt javasolja, hogy ezután a húsvéti holdtöltét ne számítsák többé az asztronómiai számítások figyelembe vétele nélkül. Kérte a napéjegyenlőség március 6-ra vagy 7-re való helyezését és a naptárból a 15-16 nap kiiktatását. o. / Eck János, ingelstadti teológus, Luther Márton ismert ellenfele, 1515-ben küldött X. Leó pápához egy tanulmányt „De vera Paschae celebratione” címmel. Az V. Laterani Tanács (1515) különböző okok miatt nem léptethette életbe és nem hajthatta végre a naptárreformot. Azonban a teológusokból és csillagászokból álló bizottság összeállított egy 13 pontból álló jegyzéket, amely a naptárújítás alapjául volt hivatott szolgálni. A jegyzék megállapítja a használt naptár hibáit: a tavaszi napéjegyenlőség március 11-re vagy 12-re esik: a solaris év 10 p 4 mp-cel hosszabb, mint a csillagászati év, mely többlet 134 év elteltével gyűl fel egy napra, ezt ki kellett volna javítani. A lunáris ciklus és az aranyszám téves, a húsvétszámítás pontatlan. A naptárjavításra nézve a következőket javasolja: vagy ki kell iktatni 44 év szökőnapjait (11. napot) vagy áthelyezni a tavaszi napéjegyenlőséget március 10-re, a 19 éves ciklust pedig meg kell tartani, de javaslatot tett egy 304 éves (19 x 16) periódus megállapítása. X. Leó pápa által kezdeményezett naptárjavítás kudarcba fulladt egyfelől a kérdés iránti közömbösség miatt, másfelől a javítás iránt tanúsított ellenállás miatt (Nicolaus Copernicus is ellenezte a naptárreformot).8 A húsvétünneplési időpontoknak a reális időponttól való sűrű eltérése és X. Leó pápa szándéka rámutattak arra, hogy a használatban lévő naptár és a húsvétszámítási gyakorlat sürgó's javításra vár. A legtöbb húsvétünneplési dátumeltérés (a reális számításhoz viszonyítva) a tridenti zsinat idejére esett. A naptárújítást újból felvetették és szorgalmazták a tridenti zsinaton is (1545-1549: 1551-1552: 1562-1563). Az olasz domokos rendi Ignazio Danti Tanúsai Árpád _________________________________________ 8 Szükségesnek tartotta a naptárreformot, de elhárította azzal az ürüggyel, hogy a Nap látszólagos mozgása még mindi nem eléggé tanulmányozott 68
