Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés (+1586) megállapította, hogy a napéjegyenlőség a zsinat idején március 11-re esett. A naptárújítás kérdése minden szempontból érettnek bizonyult, melyet XIII. Gergely pápa volt hivatott megoldani. A Julianus-féle naptárról és a 19 éves ciklus pontatlanságáról Mielőtt rátérnék a naptárreform pontjaira, lássuk, miből adódtak a Julianus-féle naptár pontatlanságai, valamint a Meton- ciklus számítási eltérései. 1. / A Julianus-féle naptár pontatlanságai. Sosigenesz az akkori csillagászati tudomány segítségével az év hosszát 365 nap 6 h hosszúnak találta. A mai ismeretek szerint azonban a csillagászati év hossza 365 nap 5 h 48 p 45,9747 mp9, vagyis ez azt jelenti, hogy a Julianus-féle naptári év 11 perc 14,02 másodperccel hosszabb, mint a csillagászati év. A 11 p 14 mp 128 év alatt (pontosan 127,8 év alatt) duzzad fel egy napra. A niceai zsinaton a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re esett. Ezt a dátumot rendelték el és tartották a mindenkori napéjegyenlőség kötelező dátumának. A 11 p 14 mp-nyi többlet a niceai zsinattól (325) a naptárreformig (1582) vagyis 1257 év alatt 10 napra duzzadt fel. Ennek következtében 1582-ben a tavaszi napéjegyenlőség március 21-ról áttevődött március 11-re. Itt szükségesnek látom egy kérdés tisztázását. Annak ellenére, hogy a Julianus-féle naptári év hosszabb, mint a csillagászati év, mégis a tavaszi napéjegyenlőség nem egy későbbi, hanem korábbi dátumra esik. E látszólagos ellentmondás megoldása a következő: a napéjegyenlőség azért esik mindig egy korábbi dátumra (a csillagászati évhez viszonyítva), mert a szökőnapok a tavaszi napéjegyenlőség előtt (február végén) iktattatnak be. Ez a beiktatás valahányszor megtörténik, abban az évben március 1-tól mindennap egy nappal későbbre esik, mint a közönséges évben. Tehát ahányszor egy szökőévben a szükségesnél többet veszünk, annyiszor marad el egy nappal az időszámítás. 2. / A Meton-ciklus számítási eltérései. A másik javításra váró pontatlanság az volt, hogy a Meton-ciklus (19 éves) alapján számított holdtölték nem egyeztek a valóságos, asztronómiai holdtöltékkel. Ez az eltérés abból adódott, hogy Meton nem ismerve pontosan a szinodikus holdhónap hosszát, 29 nap 12 h 44 p 16,3 mp10 helyett ennél valamennyivel hosszabb időtartamot 9 Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás Bp, 1983. 38. p. 10 Hahn István: i.m. 38. p. 69
